Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Tibor: Az angol hadsereg megostromolja Buda várát. A Hounslow Heath-i hadgyakorlatok II. Jakab uralkodása idején (1685–1688)
KL ANGOL HADSEREG MEGOSTROMOLJA BUDAVÁRÁT parancsnokai {Master of the Ordnance) voltak felelősek a fegyverzet, különösen az ágyúk és a muskéták, valamint a katonai raktárak és az erődítmények karbantartásáért és állapotáért. Az ide tartozó hadmérnökök és tüzérek képzett személyek voltak, akik a hivatal vezetőjének feleltek.10 Az angol hadsereghez köthető adminisztrációs feladatokat a hadügyi államtitkár végezte {Secretary at War), aki 1683-ig valóban a nevéhez hűen, a vezénylő tábornok oldalán részt vett a hadjáratokban. 1683-tól a tevékeny William Blathwayt (1649-1717) kinevezésével a hivatal egyre több hatáskört ragadott magához, mind fontosabb szerephez jutva a hadsereg életében. A hadügyi hivatal a hadsereghez köthető rutin ügyintézést végezte, mint a menetparancsok kiadását, az útvonal és a szálláskörzetek meghatározását, a haditörvények meghozatalát vagy például a kinevezések ellenjegyzését.11 10 John William Fortescue: A History of the British Army I-XIIL London 1910. I. 311-312.; Gerald Edward Aylmer: The Crown’s Servants. Government and Civil Service under Charles II, 1660-1685. Oxford 2002. 43-44.; Childs, J.: The Army of Charles II i. m. 109-111. Bővebben lásd Howard C. Tomlinson: Guns and Government. The Ordnance Office under the Later Stuarts. London 1979. 9. 11 Childs, J.: The Army of Charles II i. m. 94-100.; Gertrude Ann Jacobsen: William Blathwayt. A Late Seventeenth Century Administrator. New Haven 1932.; Barbara C. Murisom Blathwayt, William (bap. 1650, d. 1717). Oxford Dictionary of National Biography. Oxford 2004. (https://bit.ly/3pSjedH , letöltés 2020. júl. 25.) 12 J. R. Western: Monarchy and Revolution. The English State in the 1680s. London 1972. 121-139.; Childs, J.: The Army of Charles II i. m. 20. A király új magánhadserege a méreteiből adódóan nem jelentett komoly fenyegetést a parlamentre, azonban II. Károlynak ez nem is állt szándékában. A katonák óvták a királyi család biztonságát egy esetleges összeesküvés vagy felkelés idején, valamint létrejött egy olyan udvari hadsereg, amely ceremoniális funkciókat látott el és reprezentálta az uralkodó hatalmát. A király katonái rendfenntartói szerepkörrel is bírtak, és tevékenyen kivették a részüket az útonállók elleni harcokból (sokszor több rendbontást okozva, mintsem megoldva). Emellett a királyi testőrség háború esetén a kibővítendő hadsereg magját alkotta. II. Károly számára abból a szempontból is előnyös volt a hadsereg fenntartása, mivel így lehetősége nyílt tiszti kinevezésekkel jutalmazni a hozzá hű embereket. Egy kisméretű udvari hadsereg létezését végül hallgatólagosan a parlament is elfogadta, elismerve a király jogos igényét testőrezredek fenntartására. Károly és a kormányzati hivatalok ennek megfelelően szándékosan kerülték a baljós „hadsereg” {Army) megnevezést, ehelyett a „Testőrség és helyőrségek” {Guards and Garrisons) volt használatban. II. Károly hadserege nem volt népszerű a lakosság körében, tagjai azonban Cromwell katonáival ellentétben nem folytak bele a politikába, nem fejtettek ki nyomásgyakorlást, és alávetették magukat a polgári hatalomnak.12 Ennek ellenére a parlament állandó gyanakvással tekintett II. Károlyra és a hadseregére. Külön fenyegetésként értékelték a katolikusok beszivárgását a 306
