Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Galambosi Péter: A szepesi lándzsásnemesség története a 13–14. században
GALAMBOS! PÉTER így maradékaikat legfeljebb bevonhatták a tízlándzsás nemesség soraiba, de a közösség szerveződésére domináns hatást nem gyakorolhattak. 2. A tízlándzsás nemesség szervezetét IV. Béla király alakította ki, összhangban a mongol pusztítást követően megindított, korszerű haderő létrehozását célzó reformokkal. A korabeli adatok egyértelműen igazolják, hogy a közösség etnikai szempontból heterogén volt, tagjai között magyarok mellett német, francia és szláv jövevények egyaránt megtalálhatóak. Kiváltságaik katonai szolgálathoz kötött érvényesülése a 13. század középső harmadában mintául szolgált a zólyomi uradalom hadakozó népeinek korszerűbb átszervezéséhez, ugyanakkor a hadakozó nemesek és a szintén katonáskodó jobbágy fiúk jogi és társadalmi helyzete között határozottan több különbség figyelhető meg. A jobbágy fiú kifejezés alkalmazása a tízlándzsás nemességre az 1250-1270-es években átmenetinek tekinthető, s a két terület időleges, de nem rendszerszintű együttes irányításával hozható összefüggésbe. III. András 1300. évi adománylevele Ipoly szepesi olvasókanonok rokonsága részére egyértelműen tanúsítja, hogy a tízlándzsás nemesség társadalmi rangja magasabb volt a jobbágyfiúkénál. 3. A tízlándzsás nemesség területi autonómiája Fekete Nagy álláspontjával ellentétben nem lehetett a gömörőrök öröksége, egyrészt, mert a határőrök nem rendelkeztek területi önkormányzatisággal, másrészt, mert a területi autonómia az önálló igazságszolgáltatáson alapult, melyet a szepesi nemeseknek az 1243. évi kiváltságlevél biztosított első ízben. A tízlándzsás nemesek számára IV. Béla a Szepesi-medencében adott birtokokat, melyek eredendően egy nagy tömbhöz tartoztak, majd a 13. század végére fokozatosan leszakadtak arról, és önállóvá váltak. A birtokok a 14. század elejére vettek fel határozottan települési jelleget, ekkor azonban több faluban is német dominancia mutatható ki, mely a későbbiekben végül átmenetinek bizonyult. A tízlándzsás törvényszék a vármegye összes tízlándzsás jogállású lakosa felett joghatóságot gyakorolt, ugyanakkor azokból a településekből, ahol nemcsak elszórtan laktak tízlándzsás nemesek, hanem a település kezdeteitől fogva tízlándzsás jogállású birtokból fejlődött ki, autonóm közigazgatási egység alakult ki. Ennek legkorábbi egyértelmű bizonyítéka egy 16. századvégi adójegyzék, kialakulását azonban a források alapján a 14-15. század fordulóján már feltételezhetjük. 301
