Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai
VADAS ANDRÁS használt, de nem kellően kiaknázott forráscsoporthoz, a misszilisekhez fordulok a 17. századi pestisjárványokkal kapcsolatban, valamint igyekszem amellett érvelni, hogy a 17. század első felében pusztító pestisek lokális hatásai és általában a pestis mint betegség jelentősége talán e források segítségével érthetők meg a legjobban.10 10 Missziliseket nagyobb számban használt az egyik legfontosabb magyar orvoslástörténeti gyűjtés is a 20. század elején: Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700). (Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3.) Bp. 1931. Illetve lásd alább Tóth G. Péter és Zimányi Vera a 17-18. jegyzetekben hivatkozott munkáit. A 17. századra elterjedt pestistraktátusok fontos információkkal szolgálnak a pestis megelőzését, gyógyítását illetően, ugyanakkor kevésbé megfelelő forrásanyag arra, hogy a pestis kezeléséhez kapcsolódó helyi intézkedéseket megértsük, illetve a betegséggel való együttélést értelmezni tudjuk. A helyi keletkezésű források ezzel szemben alkalmasak lehetnek ennek vizsgálatára is, és ha nem is szolgáltatnak olyan mélységű demográfiai adatokat, mint amelyek a késő középkortól elérhetőek Németalföld vagy más nyugat-európai területek esetében, segítségükkel részben nyomon követhetőek a halálozások is. Az általam vizsgált forrásanyag számos esetben említ pestisjárványokat, vagy szól a pestis jelenlétéről egy-egy településen. Az, hogy a mintegy hatvanéves időszakot (1600—1659) felölelő forrásanyagban csaknem harminc esztendőből maradt fenn pestisre utaló forrásunk, két kérdésre is ráirányítja a figyelmet. Egyfelől arra, hogy a pestis mennyire tekinthető lokálisan felbukkanó jelenségnek, illetve, hogy vajon a betegség újra és újra a Kárpát-medencébe érkezett, vagy állandóan jelenlévő volt. A Batthyány család levéltára gazdag misszilis anyagának jóvoltából nyomon követhetjük, hogy egy erősen integrált gazdasági komplexum, mint amilyen a család uradalomrendszere volt, miképpen tette lehetővé a pestis terjedését, kirajzolódnak-e „pestis-útvonalak” a birtokrendszerben. A szigetszerű felbukkanás és az útvonalak megértése azért is fontos, mert segít annak eldöntésében, vajon hosszabb időszakon - éveken, évtizedeken keresztül - folyamatosan jelenlévő betegségként kell-e a pestisre tekintenünk. Egyes nagyobb járványhullámok kapcsán arra is kitérek, hogy rekonstruálni tudjuk-e a pestisjárvány kialakulásának környezeti-klimatikus hátterét. Azaz van-e olyan időjárási helyzet, környezeti feltétel Közép-Európában, amely a betegséget terjesztő bolhák vagy más élősködők, netán a gazdatestük, azaz valamilyen rágcsálóféle számára előnyös körülményeket jelent. Az utóbbi években arra mutatott rá a kutatás, hogy a Mediterráneumban elsősorban a meleg nyarakhoz, míg az északi területeken a hideg és csapadékos őszökhöz köthetők a 29
