Századok – 2022

2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Galambosi Péter: A szepesi lándzsásnemesség története a 13–14. században

A SZEPESI TÍZLÁNDZSÁS NEMESSÉG TÖRTÉNETE A 13-14. SZÁZADBAN 1254-ben a turóci nemesek hadi kiváltságaival tett birtokadományt.45 A túróéi és liptói analógiákkal és azok megfeleltetésével kapcsolatban ugyanakkor érdemes fi­gyelemmel lenni egy másik, a terminológiai tendenciákkal egyidejűleg végbement változásra. A zólyomi és a szepesi ispáni tisztséget ugyanis 1254 és 1271 között rendre ugyanazok a személyek, a Balassa család ősei viselték, majd a két méltóság együttes előfordulására az utolsó adat 1273-ból ismeretes.46 A Szepességet földrajzi elkülönülése révén nem lehetett integrálni az organikus egységet képező zólyomi uradalomba, mindazonáltal figyelemre méltó, hogy a két régió együttes igazga­tásának ideje átfedésben van azzal a két évtizeddel, amikor a szepesi jobbágy fiú terminus teljességgel kiszorítja a szepesi nemes megjelölést. Mivel a tatárjárás után e két terület egyaránt jelentős átszervezésen ment keresztül, nem elképzelhetet­len, hogy különböző regionális társadalomtörténeti jelenségek, melyek között bi­zonyos hasonlóságok tagadhatatlanul jelen voltak, azonos terminológiai készlettel tükröződnek vissza a vonatkozó időintervallumban. 45 1 254: RA 1023. sz. - Darálása kapcsán vö. Karácsonyi János: A hamis, hibáskeltű és keltezetlen okle­velek jegyzéke 1400-ig. Bp. 1902. 54. Lásd még 1263: RA 1356. sz.; 1266: RA 1494., 1496-1499. sz. 46 Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája 1000-1301. (História Könyvtár - Kronológiák, adattárak 11.) Bp. 2011. 205-206. Lásd még Zolnay László: A„Balassák” és a Felvidék. (Adatok a XIII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez.) In: Borsodi Levéltári Évkönyv V. Szerk. Csorba Csaba. H. n. [Miskolc] 1985. 83-169. A zólyomi uradalomra lásd Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 39-45. 47 Lásd MályuszE.: Turóc i. m. 156., 184-186. Noha kétség sem férhet ahhoz, hogy a tízlándzsás nemesek, valamint a turóci és liptói jobbágy fiúk katonai kötelezettségét ugyanazon elv alapján szabályozták, s bizonyosnak tűnik, hogy a szepesi nemesek szolgálatának körülményeit vették alapul a zólyomi hadakozók helyzetének rendezése során, mégis kérdéses, hogy a sokat hangoztatott párhuzamok mennyiben állják meg a helyüket a további kivált­ságok tükrében. A szepesi nemesek kiváltságainak ugyanis sarokpontja volt, hogy mentesek a szepesi ispán joghatósága alól, s fiági magszakadás esetén a leányág is örökölhetett, amennyiben az új családfő vállalta a katonai kötelezettségeket. Ezzel szemben források bizonyítják, hogy Liptóban és Turócban a zólyomi ispán hatá­rozottan gyakorolta joghatóságát a jobbágyfiúk felett, s a leányág még feltételesen sem örökölhette a szolgálat fejében nyert birtokot.47 Tekintve, hogy a tízlándzsá­­sok 1243. évi kiváltságlevelében foglalt rendelkezések fele az igazságszolgáltatási kiváltságokat részletezi, s hogy a leányági örökösödés szintén az ő sajátosságuk, ki­jelenthető: az egyetlen közös vonás, mely a szepesi nemesek és a turóci, valamint liptói jobbágyfiúk társadalmi helyzetében megfigyelhető, az pusztán az alapelv, hogy az adománybirtok és a kiváltságok érvényesülése katonai szolgálathoz kötött. Mindezek alapján Bónis György azon gondolatmenetét tartom követendőnek, mely szerint a tízlándzsás nemesek társadalmi helyzete nem feleltethető meg a turóci és 292

Next

/
Thumbnails
Contents