Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Galambosi Péter: A szepesi lándzsásnemesség története a 13–14. században
A SZEPESI TÍZLÁNDZSÁS NEMESSÉG TÖRTÉNETE A 13-14. SZÁZADBAN központi települése, Szentlászló plébániaegyházának titulusa. A lovagkirály szentté avatására ugyanis éppen III. Béla kezdeményezésére került sor 1192-ben, így a László nevére felszentelt egyházat is legkorábban ekkor alapíthatták.17 17 1263: villa Sancti Ladislai - CD IV/3. 137.; 1280: Civitas Sancti Ladislai Regis - DL 1029. Szent László kanonizációjára lásd Thoroczkay Gábor: László király szentté avatása. In: Uö: Ismeretlen Árpád-kor. Püspökök, legendák, krónikák. Bp. 2016. 219-229. 18 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I —III., V. Bp. 1890-1913. I. 138., 140.; Györffy György: A székelyek eredete és településük története. In: Uő: A magyarság keleti elemei. 2. kiadás. Bp. 2014. 16.; Uő: Történeti földrajz i. m. II. 514.; IlaB.: Gömör i. m. II. 952. 19 1460: DL 15524. Értelmezésére lásd CsánkiD.: Történelmi földrajz i. m. I. 267. Hradszky az adatra alapozva székely határőrök helyi telepét feltételezte: Hradszky J.: Szepesvármegye i. m. 7. 20 1289: in descensu montis est meta terrea, que diuidit terram Balistarum et Folcus a terra filiorum Detrici - Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez 1/1. (1229-1499) Szerk. Bártfai Szabó László. Fekete Nagy Antal szerint a tízlándzsások 1243. évi privilégiumában írásba foglalt és az azt követő adománylevelekben garantált kiváltságok, többek között a leányági örökösödés szabályozása, majd a tízlándzsás székben testet öltő önálló közigazgatás, egyöntetűen párhuzamba állíthatóak az Árpád-kori Magyarországon élő keleti eredetű, katonai feladatokat ellátó népelemek (székelyek, besenyők, kunok) jogi és társadalmi helyzetének jellegzetességeivel. Minderre alapozva Fekete Nagy úgy foglalt állást, hogy a Szepességbe kitelepült gömöri őrök maguk is valamely keleti eredetű katonai segédnéphez tartoztak, az Anonymusnál feljegyzett nemzetségi hagyományokra épített érvei szerint konkrétan a kávátokhoz. Gömör vármegye területén a tornai részek szomszédságában található Kecső falu egy részének Székelyszög elnevezése, illetve a Turóc völgyében fekvő, írott forrásban azonban csak későn, 1427-ben felbukkanó Lévárt település neve bizonyítja katonai segédnépek egykori jelenlétét.18 Ami a Szepesség területét illeti, egy 1460. évi, a szepesi Szapolyai-uradalomhoz tartozó falvakat felsoroló oklevélben előforduló Székelyfalva (Zekelfalwd) helynév minden bizonnyal a Szepesvárától délkeletre fekvő Szék településsel azonosítható, s így hasonló következtetések levonására alkalmatlan.19 Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon a Szentlászló (Csütörtökhely) közvetlen szomszédságában fekvő, forrásainkban a késő Árpád-kortól fel-felbukkanó villa balistariilsagittarii azonos kategóriába sorolható-e az országszerte megfigyelhető s a peremterületeken jellemzően a határvédelemhez kapcsolódó Lövö helynevekkel. A települést 1310-ben az akkor már jobbára németajkú környezete Schüccenfeldt néven ismerte, s később ennek magyarosított formája, a Sucfölde szorította ki a régi elnevezéseket. Elterjedt vélemény szerint a 13. század végén gyakorta feltűnő csütörtökhelyi Detre íjász birtoka volt, s nevét is a birtokos foglalkozása után kapta volna, ennek ugyanakkor éppen az a tény mond ellent, hogy amikor a település első alkalommal bukkan fel egy 1289. évi határjárás során, konkrétan meghatározzák azt a határjelet, amely az íjászok földjét (terram Balistarum) elválasztja Detre fiainak birtokától.20 282
