Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
A MAGYAR KIRÁLYSÁG PÉNZÜGYEI ÉS KATONAI KÖLTSÉGEI MOHÁCS ELŐTT országos kamarák létrehozása (Alsó-ausztriai, a Magyar és Cseh Kamara felállítása).119 Megindult a végvárrendszer és a katonai igazgatás átszervezése is, aminek fontos mérföldköve lett a Hadi Tanács 1556. évi felállítása. A pénzügypolitika fontos elemét képezte Magyarországon a zálogolt jövedelmek visszaszerzése, a mentességek megszüntetése, az aktívabb állami adópolitika, és a sokkal jobban ellenőrzött jövedelemkezelés.120 A Habsburgoknak jelentős anyagi támogatást nyújtottak az 1540-es évektől a német-római birodalmi rendek (Türkenhilfé),121 fontos volt a spanyol rokonok rendszeres pénzügyi és időszakonként katonai támogatása,122 valamint a cseh és osztrák rendek 1541 utáni rendszeres török elleni segélyei.123 A Habsburgok kapcsolataik révén jobban hozzáfértek a nemzetközi hitelekhez is, különösen a dél-német tőkepiacok lehetőségeit tudták kiaknázni.124 119 Peter Rauscher: Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556-1576). (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Bd. 41.) Wien—München 2004. 122—187.; Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Bd 1 /1. Hof und Dynastie, Kaiser und Reich, Zentralverwaltungen, Kriegswesen und landesfürstliches Finanzwesen. Hrsg. Michael Hochedlinger - Petr Mata - Thomas Winkelbauer. Wien 2019. 825-927. 120 Kenyeres István: I. Ferdinánd magyarországi pénzügyigazgatási reformjai és bevételei. Történelmi Szemle 45. (2003) 61-92. 121 Winfried Schulze: Reich und Türkengefahr im späten 16. Jahrhundert. Studien zu den politischen und gesellschaftlichen Auswirkungen einer äußeren Bedrohung. München 1978.; Uö: Die Erträge der Reichssteuern zwischen 1576 und 1606. Jahrbuch für die Geschichte Mittel- und Ostdeutschlands 27. (1978) 169-185.; Maximilian Lanzinner: Friedenssicherung und politische Einheit des Reiches unter Kaiser Maximilian II. (1564—1576). (Schriftenreihe der Historischen Kommission bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften, Bd. 45.) Göttingen 1993. 449-510.; Peter Rauscher: Kaiser und Reich. Die Reichstürkenhilfen von Ferdinand I. bis zum Beginn des „Langen Türkenkrieges” (1548-1593). In: Finanzen und Herrschaft i. m. 45-83.; Uö: Zwischen Ständen i. m. 313-334. 122 Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország. 1526-1538. Bp. 2008. 69-79., 205-261. 123 Peter Rauscher: Comparative Evolution of the Tax Systems in the Habsburg Monarchy, c. 1526— 1740: The Austrian and the Bohemian Lands. In: La Fiscalitá nell ’Economia Europea Secc. XIII— XVIII. Fiscal Systems in the European Economy from the 13th to the 18th Centuries. Atti della „Trentanovesima Settimana di Studi ” 22-26 aprile 2007. (Fondazione Istituto Internazionale di Storia Economica „E Datini ” Prato, Serie II - Atti delle „Settimane di Studi ” e altri Convegni 39). Ed. Si monetta Cavaciocchi. Firenze 2008. 297-299 124 Kenyeres L: A fiskális-katonai állam kezdetei i. m. 771-777. 125 ÖStA FHKA Hofzahlamtbücher Bd. 1. Ezek a számadások - szemben a budai kincstartói számadásokkal - éves zárszámadások, tehát a bevételek és a kiadások típusonként külön szerepelnek benne. Jól mutatja ezt az új irányt a bécsi Habsburgok első fennmaradt, a Jagellók 1525. és 1526. évi kincstartói számadásaival összevethető 1543. évi udvari pénztárkönyve (Hofzahlamtbuch). 125 A bevételek igen széles skálán mozogtak: az ebben az évben befolyt 498 ezer rajnai Ft (kb. 306 ezer dukát) bevétel 31%-át az osztrák, a cseh és sziléziai rendek először 1541-ben megszavazott és első alkalommal 1543-ban befizetett segélyei, 13%-át pedig a Német-római Birodalom Türkenhilfe-je tette ki. Míg az utóbbit birodalmi gyűléseken szavazták meg rendszertelenül, addig az előbbiekre a Habsburg uralkodó 1543-tól minden évben 274
