Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
A MAGYAR KIRÁLYSÁG PÉNZÜGYEI ÉS KATONAI KÖLTSÉGEI MOHÁCS ELŐTT decemberében Várdai Pál, újonnan kinevezett kincstartó a bécsújhelyi-pozsonyi királytalálkozóra.48 48 Hermann Zs.: Államháztartás i. m. 328-329. Kiadása: C. Tóth Norbert: Politikatörténeti források Bátori István első helytartóságához (1522-1523). (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 50.) Bp. 2010. (a továbbiakban: Helytartói Okit.) No. XIII. 256-258. A királytalálkozó naplójának új kiadását lásd Krzysztof Szydlowiecki kancellár naplója 1523-ból. S. a. r. Zombori István. Bp. 2004., a jövedelem jegyzéket itt: 95-96., 197-198. Várdai Pál Thurzó Elekhez hasonlóan háromszor töltötte be a kincstartói posztot: 1517-1519-ben, 1520-1521-ben és 1523-1524-ben. Archontológia 133-134. A karrierje csúcsán esztergomi érseki (1526-1549) és a helytartói (1543-1549) címet is elérő Várdai életrajzára lásd Laczlavik György: Kettős pecsét alatt. Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó (1483-1549). (Sziluett. Korszerű történelmi életrajzok.) Pécs-Bp. 2014. Várdai képzett kincstári hivatalnok volt, kincstartósága előtt, 1512-1514 között alkincstartóként is működött. Uo. 21-31. 49 Hermann Zs.: Államháztartás i. m. 301-333. 50 Uo. 304-307. 5. táblázat Az 1523. évi „költségvetés” tervezetek bevételi oldala Jövedelmek Thurzó Elek-féle költségvetés Várdai Pál-féle költségvetés Ft % Ft % Harmincadok 26 800 14,1 28 000 31,6 Városok 6312 3,3 6000 6,8 Erdélyi szászok 22 700 11,9 22 000 24,9 Erdélyi ötvened 4000 2,1 4000 4,5 Nagyszebeni cementáló 5000 Zsidók 1600 0,8 Kamara haszna (a kincstár éves adója) 20 000 22,6 Szlavónia adója 3000 3,4 Raguza adója 500 0,6 Bányakamarák és pénzverés 129 297 67,8 5000 5,6 Összesen 190 709 100 88 500 100 Az 1523. évi két költségvetés keletkezési körülményeit Hermann Zsuzsanna kimerítően tárgyalta, így erre most nem térek ki részletesen, hanem az azokban közölt adatokra koncentrálok.49 A legnagyobb eltérés éppen a bányakamarák és a pénzverés haszna körül mutatkozik, hiszen míg Thurzó Elek tervezetében ez a legnagyobb tétel, addig Várdai lényegében nem is számol vele, pedig Thurzó szerint az ország bevételeinek kb. kétharmadát innen lehetett volna előteremteni. A Thurzóféle költségvetés — amint azt Hermann meggyőzően bizonyította — 1522. évi konkrét, realizált bevételekre támaszkodik, és így van ez feltehetőleg a bánya- és pénzverőkamarák jövedelmeivel is.50 Miként lehetséges tehát, hogy ekkora jövedelmet Várdai már lényegében figyelembe sem akart venni? Ennek több oka lehet. Egyrészt az 1521. évi pénzrontás eredményeként a költség vetési adatokat fenntartásokkal kellett kezelni, különösen a bányakamarákét. Óvatosságra intheti az adatokat 254
