Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
A MAGYAR KIRÁLYSÁG PÉNZÜGYEI ÉS KATONAI KÖLTSÉGEI MOHÁCS ELŐTT 2:1 arányban kellett volna elfogadni, miként azt a számadás is rögzíti.45 A benne szereplő forint-összegeket tehát elvben megfeleltethetjük az arany Ft-nak, azonban van adat arra, hogy ekkor 3-4 nova monetát is kellett adni egy régiért, így valójában nem lehetünk biztosak abban, hogy az itt feltüntetett pénzérték arany Ft-ban nem csupán a kétharmadát vagy a felét érte.46 Erre utal, hogy amennyiben arany dukátként értelmezzük a számadásban szereplő összegeket, akkor éves szinten 226 ezer arany Ft-os jövedelmet kellene feltételeznünk, ami az 1525. évi számadás alapján nehezen képzelhető el. Ugyanakkor amennyiben a 3:l-es beváltási arányt feltételezve harmadával csökkenthetjük ezt az összeget, akkor az 150 ezer arany Ft körüli elvi összeget jelentene, ami teljesen egybeesik az 1525. évi alapján vélttel. 45 A számadásban leggyakrabban ezt így rögzítették: „dati sunt in monetis cupreis flór. 50 qui juxta constitutionem Majestatis Suae et regni in bona moneta duas cupreas pro una bona computando faciendos 25.” Engel P: Monumenta i. m. 187. 46 Az 1526. évi rákosi országgyűlés Szent Jakab napjáig (július 25.) engedte a 2:1 váltási arányt hivatalosan használni, ezt követően - igazodva a piaci viszonyokhoz - a 3:1 arányú kötelező beváltást rendelte el. A kincstartó tehát májusban és júniusban jogszerűen tüntette fel számadásában a 2:1 kurzust, de már az országgyűlés idején is feltehetőleg az 3:1 arány lehetett általános. CJH 850-851. Az 1:3-4 kurzusra Gyöngyössy M.: II. Lajos i. m. 638-639. 1526 októberében ismert 112 és 131 denáros árfolyam már valószínűleg a régi dénárok árfolyama lehetett. Horváth Tibor Antal: A magyar aranyforint értékváltozása 1490-1700 között. Numizmatikai Közlöny 58-59. (1959-1960) 34. 4. táblázat Az 1526. évi számadástöredék fő kiadási tételei (1526. május 24. - június 30.) Kiadások Ft % Udvartartás 7858,7 34,2 Katonai kiadások 14116,3 61,4 Követségek 396 L7 Hiteltörlesztés 332 1,4 Közigazgatás 297 1,3 Összesen 23 000 100 Egy évre átszámítva 226893 Arany Ft-ban 150 666 A kiadásokat vizsgálva nem meglepő, hogy csakúgy, mint az előző évben, a 60% - ot is meghaladta a katonai kifizetések aránya, míg az udvari költségek 34%-ra emelkedtek. Ez utóbbi adatot is óvatosan kell kezelnünk, hiszen csak 5 hétnyi kiadási tétel áll rendelkezésünkre, másrészt a hiteltörlesztések szinte teljesen eltűntek, aminek az is az oka, hogy míg 1525-ben jelentős áruhitelezés zajlott, a Mohács előtti időszakban az udvar kénytelen volt mindenért fizetni, hitelek felvétele és törlesztése ezért nem jelenik meg. (1525-ben az udvari költségek és a hiteltörlesztések együttes aránya 35,4 %, kísértetiesen megegyező arány az 1526. évi 35,6%-kal!) A katonai kiadások kapcsán már nemcsak a végváriakkal találkozunk, hanem érthető okokból a török támadást kivédeni készülő hadjárat 252
