Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
A MAGYAR KIRÁLYSÁG PÉNZÜGYEI ÉS KATONAI KÖLTSÉGEI MOHÁCS ELŐTT A fenti adatok alapján tehát a számadásban szereplő összeg értékét „alig” 77 ezer arany Ft-ra tehetjük (77 199 Ft), így a kiadások egy évre átszámolva kb. 150 ezer aranyat tehettek ki. Tudjuk, hogy a király 1525. szeptember l-jétől beszüntettette a nova moneta verését,41 azonban ezek a pénzek még jó ideig forgalomban maradtak. Amennyiben a visszahozott régi, tehát magasabb értékű pénzben számoltak el szeptembert követően, a dukát értékeink nem változnak (akkor marad az elvileg 1:1-es váltási arány a számítási Ft és a dukát között, bár a valóságban 5-10 dénárral többet kellett adni egy arany Ft-ért). Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a bevételekről nincsenek adataink, mint ahogy az sem tudható, hogy mely jövedelmek nem folytak be a királyi kincstartóhoz, hanem közvetlenül például a végvidék fizetésére fordították, és ezek jelentős összegek lehettek.42 41 Szabó D.: A magyar országgyűlések i. m. 212. (no. 62.) 42 A déli végvidékek főkapitányai ugyanis számos helyi királyi jövedelmet megkaptak kezelésre, így a harmincadokat, a helyi hadiadót, a szlavóniai és horvátországi adókat is. Vö. Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok aló. század elején. Századok 140. (2006) 865-866. A problémára lásd még alább. A kiadások szerkezetét szemügyre véve egyértelmű, hogy a királyi kincstartó a kifizetések döntő részét (60%) katonai célokra fordította, az udvar közvetlen működési költségeire pedig mindössze a kiadások 20%-a ment el, vizsgálatunk szempontjából pedig igen jelentős a 14%-ra rúgó hiteltörlesztés aránya is. A katonai kiadások igen részletesen szerepelnek, ezek alapján érdemes néhány fő jellegzetességet kiemelni. A fő kiadás a végvárak katonaságának és a Péterváradnál állomásozó 1000 sajkás zsoldja volt, rájuk ment el a katonai költségek 82%-a (83 004 Ft), a saját katonai kontingenseket fenntartó és a török elleni védekezésben aktív szerepet játszó nádor, a horvát bán és az erdélyi vajda fizetése a katonai kifizetések közel tizedét vitték el (10 901 Ft, 10,8%), a jórészt a déli végvárakban állomásozó udvari huszárok — a király által fenntartott bandérium — fizetésére pedig 6%-ot (6187 Ft) költöttek. A katonai kiadási tételek típusait vizsgálva pedig megállapíthatjuk, hogy azok háromnegyedét zsoldfizetésre fordították (78 776 Ft, 77,8%), míg hadfelszerelésre, várak erődítésére alig 5%-ot (5183 Ft), ugyanakkor hírszerzésre csupán fél százalékot (507 Ft) költöttek. A katonai kiadásokban részesült legfontosabb végvárak és a rájuk kifizetett összegek is ismertek, ezekről tájékoztatnak a 3. táblázat adatsorai. 250
