Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
A MAGYAR KIRÁLYSÁG PÉNZÜGYEI ÉS KATONAI KÖLTSÉGEI MOHÁCS ELŐTT szó, azaz időrendben rögzítik a gazdasági eseményeket, de fontos hangsúlyozni, hogy kizárólag a kifizetésekről tájékoztatnak. A naplószerű számadás velejárója, hogy a legkülönfélébb kiadási típusok vegyesen találhatók meg bennük, tehát a konyhára, ruházkodásra fordított összegekkel, az udvari tisztviselők bérével keverednek a diplomáciai kiadások és a hadi fizetések, ugyanis feljegyzésük egyetlen rendező elve a kiadásuk időpontja volt. Ezek a számadások értékes egyedi, gazdaság-, művelődés- és politikatörténeti adatokat őriztek meg az utókor számára, amelyeket a szakirodalom bőségesen hasznosított.38 A számadások teljes körű statisztikai feldolgozására azonban eddig nem került sor.39 Az alábbiakban éppen ezért az általam elvégzett feldolgozás alapján igyekszem áttekintést nyújtani a két töredékes számadás történeti statisztikai adatairól az 1. táblázatban. Egy kivételes karrier Mohács előtti kezdetei: Bethlenfalvi Thurzó Elek. In: R. Várkony Ágnes emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter. Bp. 1998. 118-132. Kincstartói tevékenységére lásd (eltérő archontológiai adatokkal): Soós Ferenc: Magyarország kincstartói 1340-1540. H. n. 1999. 63-64., 66-67. Thurzó Elek Mohács után futott be igazán nagy karriert I. Ferdinánd szolgálatában: 1527-1532 tárnokmester, 1532-1543 országbíró, majd karrierje csúcsán, 1532-1542 között helytartó. Mohács utáni karrierjének elemzése: Erdélyi Gabriella: I. Ferdinánd és Thurzó Elek levelezése. Források a Habsburg-magyar kapcsolatok történetéhez I. 1526-1532. (Lymbus kötetek 1.) Bp. 2005. 19-77. 38 A számadáskönyvi adatok máig legkomplexebb felhasználására lásd Fraknói Vilmos: II. Lajos és udvara. Budapesti Szemle 10. (1876) 19. sz. 128-143., 20. sz. 390-416. FógelJózsef: II. Lajos udvartartása (1516-1526). Bp. 1917. 39 Az előző jegyzetben idézett művében Fraknói kísérletet tett néhány összesítő adat közlésére, de teljes elemzésre nem vállalkozott. A számadáskönyvek adatait adatbázisba rögzítettem, az 1525. évi számadás 2324, míg az 1526. évi 501 tételből áll. Mivel mindkét számadás kiadása számos olvasati hibát tartalmaz, ezért a forráspublikáció adatait összevetettem az eredeti forrásokkal (lásd 36. jegyzet). A feldolgozás során az alábbi főkategóriákat alakítottam ki: udvartartás, katonai kiadások, követségek, közigazgatás, hiteltörlesztések. Ezeket további - mintegy 40 alkategóriára - osztottam, így az adatbázis lehetővé teszi a kiadási tételek több szempontú elemzését. A továbbiakban a számadáskönyvből vett részletes adatokra - mivel azok egy adatbázisból származnak - nem hivatkozom. 1. táblázat Az 1525. évi magyar királyi kincstartói számadás főbb kiadásai (1524. december 25., 1525. január 12. - július 16.) Kiadások Összeg (Ft) % Udvartartás 35 181,2 20,8 Követségek 5924,8 3,5 Közigazgatás 1860 L1 Katonai 101 257 60,0 Hiteltörlesztés 24 613,3 14,6 Összesen 168 836,3 100 Havi átlag 28 139,4 Egy évre átszámítva 337672,5 248
