Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
TANULMÁNYOK Kenyeres István A MAGYAR KIRÁLYSÁG PÉNZÜGYEI ÉS KATONAI KÖLTSÉGEI MOHÁCS ELŐTT1 1 A tanulmány szerves folytatása A fiskális-katonai állam kezdetei Európában aló. század első felében (Századok 155. [2021] 761-782.) című publikációmnak. Lásd még István Kenyeres: The Beginnings of the European Fiscal-Military State in the First Third of the Sixteenth Century. In: On the Verge of a New Era: The Armies of Europe at the Time of the Battle of Mohács. Eds. János B. Szabó - Pál Fodor. Bp. 2021. 29-46. Itt köszönöm meg C. Tóth Norbertnek, Gyöngyössy Mártonnak, Neumann Tibornak és Varga Szabolcsnak e munkám kéziratával kapcsolatosan tett hasznos észrevételeit. 2 „De ehhez, amint azt maguk is meggondolhatják, nagy mennyiségű pénzre van szükségünk, mivel a háború éltető ereje a pénz.” [Saját fordítás - K. I.]. Az idézet helye: Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. 6. kötet. Oklevelek és levelek 1482-től 1520-ig. Sopron 1928. 201. 3 „Mivel a nagy ellenség nagy erőinek elűzéséhez nagy pénzösszeget - amelyet a háború éltető erejének hívunk - kell összeszedni és összegyűjteni.” [Saját fordítás - K. L] Az eredeti szöveget közli több variánssal is összevetve: Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. Bp. 1909. 246. A törvénycikkeket korábban a jogtörténeti irodalom - hibásan - 1522-re tette. Az idézett törvénycikket eltérő szövegvariánssal lásd Magyar Törvénytár. Corpus Juris Hungarici. 1000-1526. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső et al. Bp. 1899. (a továbbiakban: CJH) 788. 4 Michael Stolleis: Pecunia nervus terűm. Zur Diskussion um Steuerlost und Staatsverschuldung im 17. Jahrhundert. In: Uö: Pecunia nervus return. Zur Staatsfinanzierung der frühen Neuzeit. Frankfurt am Main 1983. 63-67. További példákra lásd még Kenyeres L: A fiskális-katonai állam kezdetei i. m. 761. 5 A hadügyi forradalomra vonatkozó irodalom igen bőséges, újabban lásd B. Szabó János: A félreértett „hadügyi forradalom”. Egy hadtörténeti eredetű globális világmagyarázat terjedésének dinamikája. II. Ulászló magyar király 1502. május 12-én Sopronnak írt parancslevelében, amelyben 1000 aranyforint (Ft) hadisegélyt kért a várostól a török elleni háborúhoz, az alábbiakat írta: „Ad hoc autem, ut vosipsi [!] considerate potestis, mag na nobis quantitate pecuniarum opus est, quandoquidem pecunie belli nervi [ki emelés tőlem — K. I.] existunt”.2 Az 1521. évi budai országgyűlés végzéseiben is előfordul a kiemeléssel jelölt kifejezés: „Quoniam ad magni hostis mágnás vires propulsandas magnarum pecuniarum, quae nervi belli appellantur [kiemelés tőlem - K. I.], summa conquirenda pariter et congerenda est.”3 Mint II. Ulászló levele és az országgyűlési végzés is igazolja, az Európában a korszakban elterjedő „pecunia nervus belli”, azaz „a háború éltető ereje a pénz” kifejezés a Magyar Királyságban viszonylag korán megjelent.4 A korszak meghatározó kérdése volt ugyanis valamennyi európai dinasztia számára a háborúskodás és az ahhoz szükséges költségek előteremtésének ügye, abban az időszakban, amikor — a hadügyi forradalomnak köszönhetően - soha nem látott mértékben növekedtek a katonai kiadások. A kora újkori Európa államfejlődése azonban nemcsak a hadügyi forradalomnak nevezett jelenség prizmáján, hanem a fiskális, illetve a fiskális-katonai állam kontextusában is joggal vizsgálható.5 A tanulmányban azt járom körül, 237 SZÁZADOK I^ú. (2022) 2. SZÁM
