Századok – 2022
2022 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Törő László Dávid: Történészek népi múltkonstrukciói az 1945 előtti Burgenland-vitákban
TÖRTÉNÉSZEK NÉPI MÚLTKONSTRUKCIÓI AZ 1945 ELŐTTI BURGEN LAND -VITÁKBAN a nyugat-magyarországi középkori határvidék népességét elemezte és arra a következtetésre jutott, hogy a határ védelem közös célja formálta egységgé a térség különböző etnikumú népeit: „Sopron vármegye területe a kettős határvédelmi vonal tartozékaiból alakult ki. Az eredetileg különböző népű, kiváltságú területeket a közös cél, az ország területének védelme kapcsolta össze.”39 39 Belitzky János: Nyugatmagyarország védelmi rendszere és határőrnépei a középkorban. In: A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve 4. Szerk. Angyal Dávid. Bp. 1934. 72-73. 40 „Újabban egy magát Történetírás-nak nevezett folyóirat felcsapott a népiségtörténeti kutatás propagálójának. Attól, amit ez a folyóirat igen alacsony értelmi színvonalon álló cikkeivel csinál, teljesen távol állunk.” Mályusz Elemér: Bevezetés. Népiségtörténet, nép talaj. In: Mályusz Elemér: A középkori magyarság település- és nemzetiségpolitikája. Szerk. Soós István. Bp. 2002. 10-11. 41 Vitatott kérdés a historiográfia-írásban, hogy Mályusz népiségtörténeti koncepciója mennyiben azonos a német Volksgeschichte megközelítésével. A magyar történész nyugati határvidékkel kapcsolatos fejtegetései mindenesetre nagyban támaszkodtak a német irányzat alapfogalmaira és háborús beszédmódjára. 42 Mályusz Elemér: A nyugati határvidék. Magyarok és németek. In: Uő: A középkori magyarság i. m. 116. Mályusz Elemér kifejezetten elutasító volt Belitzky, valamint az általa 1937-től szerkesztett Történetírás című folyóirat megközelítésével szemben. Mályusz vitapartnere személyét (sőt egyenesen értelmi képességeit) is durván támadta, írásait pedig lényegében nem tartotta tudománynak, sem „igazi” népiségtörténetnek.40 O Belitzkynél sokkal erőteljesebben támaszkodott a német Volksgeschichte militáns beszédmódjára, alapfogalmaira és módszertanára.41 A német népi megközelítések egy kiemelt témája volt a „népszigetek” (yolksplitter), azaz a nemzetállami kereteken kívül, más államok területén fennmaradt etnikai tömbök kérdése. Mivel Burgenland területén az egyetlen ilyen nagyobb „népsziget” Felsőőr környékén volt, a magyar népiségtörténet elsőrangú feladatnak tartotta ennek kutatását. A téma ötletét hangsúlyosan Mályusz Elemér vetette fel az 1930-as évek második felében tartott település- és népiségtörténeti előadásaiban, jóllehet valószínűleg Otto-Albrecht Isbert korábban bemutatott tanulmánya volt az inspiráció egyik forrása. Mályusz előadásainak központi gondolata volt, hogy a nyugati határvidék a középkorban nem német, hanem magyar néptalajnak volt tekinthető, s szerinte Pozsony, Vas, Sopron, Moson megyéket magyar etnikai többség jellemezte. A szerző elutasította a város- és falunevek német eredetét bizonyítani próbáló kutatások eredményeit és például Sopron esetében a magyar gyökereket hangoztatta.42 Mályusz arra a következtetésre jutott, hogy a magyar néptalaj nyugati határa a 10. századtól kezdve a Sopron-Kőszeg vonallal volt azonos, s csak a 17. század után zajlott jelentősebb elnémetesedés ezen a nyugati határvidéken. Ebben az értelmezésben Burgenland egy része 1921 után is a magyar kultúrtalajhoz tartozott, egyes területei pedig egyenesen a magyar néptalaj különálló részei voltak. Mint írja: „A középkorban azonban a mai Burgenland is magyar. Nem 204
