Századok – 2022
2022 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Törő László Dávid: Történészek népi múltkonstrukciói az 1945 előtti Burgenland-vitákban
TÖRTÉNÉSZEK NÉPI MÚLTKONSTRUKCIÓI AZ 1945 ELŐTTI BURGEN LAND -VITÁKBAN fordultak. A második világháború után Németországban letelepedő Bogyay Tamás például 1959-ben a „német történetírás szégyenének” nevezte, hogy újból kiadták Klebel eredetileg 1928-ban megjelent, fentebb bemutatott tanulmányát.13 A szintén németországi emigráns Deér Józsefnek pedig 1957-ben egy konferencián azzal támadt neki Klebel, hogy a magyarok „elárulták a Führert” a második világháborúban.14 13 K Lengyel Zsolt: Der gelehrsame Exilant. Eine kleine Biographie des Historikers Thomas von Bogyay. Regensburg 2018. 92-93. 14 Uo. 88. Ennek a személyes összetűzésnek valószínűleg nem csak nemzeti és politikai ellentét volt az oka. Klebel híres volt nyers, durva és konfliktuskereső természetéről, emiatt pedig osztrák kollégái sem mind szívlelték. Részben ezért, valamint a náci-katolikus ötvözetű, sajátos politikai felfogása miatt az osztrák történész nem is tudott tudományos karriert építeni hazájában, s végül a háború után csak Németországban tudott elhelyezkedni. Erről lásd Wolfram Ziegler: Ernst Klebel (1896-1961). Facetten einer österreichischen Historikerkarriere. In: Österreichische Historiker, Lebensläufe und Karrieren 1900-1945. II. Hrsg. Karel Hruza. Wien 2012. 489-522. 15 Gottfried Franz Litschauer: Zur Geschichte der deutschen Besiedlung des Burgenlandes. Burgenland-Vierteljahreshefte 2. (1929) 4. sz. 185. 16 Uo. 186. 17 Uo. 191. A német forrásokból vett idézetek a szerző fordításai. Klebel tanulmányának eredményei már egy évvel a megjelenése után visszhangra találtak az osztrák történeti felfogásban. Gottfried Franz Litschauer középiskolai történelem- és földrajztanár például Burgenland német betelepüléséről írt egy tanulmányt a Burgenland című helytörténeti folyóiratban. A szerző szerint a 9. században gyér szláv és avar népesség lakta Pannóniát, ezért a szlávok gyakran hívtak be németeket a területre — ezt a folyamatot Litschauer pedig többször is „kolonizációnak” nevezi.15 Klebelhez hasonlóan Litschauer is Kőszeggel azonosította az először 802-ben felbukkanó Guntionis-t, a település tehát szerinte a „legrégebbi német alapítás”.16 A magyar honfoglalás és különösen a 907-es pozsonyi csata a német „kolonizáció munkáját” lerombolta ugyan, a németség mégsem tűnt el teljesen a térségből; csak a felső rétegek menekültek el a magyar hódítók elől, a paraszti társadalom viszont helyben maradt. A német jelenlét folytonosságát bizonyítja szerinte, hogy számos régi német hely- és folyónév is fennmaradt, például: Leitha, Odenburg, Güns vagy Raab. A burgenlandi terület határ jellege a szerzőnél kifejezetten pozitív történelmi szereppel bír: Litschauer szerint a német nemesi családokat megvédte az elmagyarosodástól az, hogy birtokaikat az osztrák—magyar határ közelében kapták. A tanulmány végkövetkeztetésében megjelent a népi érvelés mindkét hivatkozási alapja (etnikai-nyelvi folytonosság és a parasztság kultusza): „Amennyiben kezünkbe veszünk egy mai nyelvtérképet Burgenlandról és összehasonlítjuk azokkal az eredményekkel, amelyeket történeti vizsgálatunkkal nyertünk, akkor látjuk, hogy a hienc németség évszázadokon át szívósan és elpusztíthatatlanul fennmaradt. Az őshonos német népiséget éppen a paraszti rétegeknek köszönhetően nem betegítették meg az újabb kor magyarizációs törekvései.”17 198
