Századok – 2022
2022 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Törő László Dávid: Történészek népi múltkonstrukciói az 1945 előtti Burgenland-vitákban
KÖZLEMÉNY Törő László Dávid TÖRTÉNÉSZEK NÉPI MÚLTKONSTRUKCIÓI AZ 1945 ELŐTTI BURGENLAND -VITÁKBAN* 1951-ben Fritz Zimmermann burgenlandi hely történész arra kérte bécsi kollégáját, Hugo Hassingert, hogy támogasson egy Burgenland népességtörténetére irányuló kutatási tervet, amely családnevek és etnikai viszonyok rekonstruálását célozta volna. Zimmermann szerint azért is szükség lett volna egy ilyen vizsgálatra, mert a dualizmus kori magyar állami népszámlálási statisztikák megbízhatatlanok voltak, hiszen a magyarországi németek legtöbbször csak állami-bürokratikus nyomás hatására vallották magukat magyarnak. Nem is beszélve arról, hogy a megkérdezettek az anyanyelvükön kívül gyakran más nyelvet is folyékonyan beszéltek, a magyar-német kétnyelvűség jelenségét pedig a statisztikák1 nem feltétlenül tükrözik.2 Hassinger, aki ekkor a bécsi Földrajzi Intézet (Institut für Geographie und Regionalforschung) vezetője volt, több megbeszélést folytatott az ügyben Leo Santifallerrel, az Osztrák Történetkutató Intézet (Institut für Österreichische Geschichtsforschung) igazgatójával. Santifaller kezdetben lelkes válaszlevelet küldött Hassingernek,3 végül azonban nem támogatta a projektet. Szerinte ugyanis ahhoz, hogy egy ilyen munkát el lehessen végezni, tanítványát (a Burgenlandi Oklevélkönyv szerkesztését végző Hans Wagnert) 4 magyarországi levéltárakba kellett volna küldenie, ami akkor lehetetlen vállalkozásnak tűnt: egyrészt, mert tanítványa ilyen kutatási témára soha nem kapott volna engedélyt a magyar levéltáraktól, másrészt tartott attól, hogy e támogatás miatt könnyen nacionalistának bélyegeznék az általa vezetett intézetet.5 Jóllehet a fent idézett eset kívül esik a tanulmány vizsgálta korszakon, mégis jól szemlélteti, hogy az 1 A dualizmus kori magyar népszámlálási statisztikák (amelyek 1900 után szubjektív elemeket tartalmaztak azáltal, hogy a „legjobban és legszívesebben beszélt” nyelvre mint anyanyelvre kérdeztek rá) dekonstrukciójához újabban lásd Kövér György: „Statisztikai asszimiláció” Magyarországon 1880-1910. Századok 150. (2016) 1221-1258. A térség németsége Faragó Tamás szerint nem asszimilálódott jelentős mértékben, a statisztikák által mért magyarul tudás legtöbbször kétnyelvűséget jelentett. Faragó Tamás: Népességnövekedés - asszimiláció - vándorlás. Adatok a Nyugat-Dunántúl társadalomtörténetéhez az első világháború előtt. Századvég 4. (1999) 12. sz. 33-57. 2 Fritz Zimmermann levele Hugo Hassingernek, 1951. ápr. 20. Universitätarchiv Wien (a továbbiakban: UAW), Nachlass Hugo Hassinger, 17. d. 3 Leo Santifaller levele Hugo Hassingernek, 1951. máj. 17. UAW, Nachlass Hugo Hassinger, 17. d. 4 Az Oklevélkönyv előkészületeiről és a Burgenland-vita más aspektusairól lásd Törő László Dávid: Az osztrák és a magyar történetírás Burgenland-vitájáról (1918/1921-1945). Valóság 63. (2020) 9. sz. 19-30. 5 Hugo Hassinger levele Fritz Zimmermannak, 1951. jún. 25. UAW, Nachlass Hugo Hassinger, 17. d. A tanulmány elkészítését az OTKA-NKFI-134469 posztdoktori ösztöndíja támogatta. A bécsi kutatásokat a Collegium Hungaricum Junior ösztöndíja tette lehetővé. 195 SZÁZADOK 1^6. (2022) I. SZÁM
