Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Gecser Ottó – Szende Katalin: Hans Saltzman, az 1510-es pestisjárvány és a nagyszebeni vesztegzár
HANS SALTZMANN, AZ 1510-ES PESTISJÁRVÁNY ÉS A NAGYSZEBENI VESZTEGZÁR A korabeli német Pestschrifteket legjobban ismerő Heinrichs megállapítása szerint „az első kísérlet városi vagy territoriális szinten érvényesítendő viselkedési szabályok elterjesztésére pestis idején Johann Salins 1521-es könyvecskéje volt.”45 Heinrichs ugyan nem fejti ki, hogy mire gondol, mert őt csak a reformációval összefüggő pestisirodalom érdekli, de a könyvecske tartalma magáért beszél. Addig a pontig, hogy a legjobb orvosság a menekülés, Saltzman lényegében ugyanazt mondja, mint 1510- ben, kizárólag ez egyénhez szólva. Amikor azonban rátér arra, hogy mit tehetnek az otthon maradók, két hosszabb alfejezet erejéig megváltoztatja tanácsainak címzettjét, és az egyén helyett a „felsőbbséghez” (Obrigkeit) fordul. Az első alfejezet azzal foglalkozik, hogy mit tehet a felsőbbség a járvány megérkezése előtt („Ordnung vor dem sterb ”), a második pedig azzal, hogy mit tehet a megérkezése után („Ordnung im sterb”).46 A következő, harmadik fejezetben Saltzman visszatér a szokványos, egyéneknek szóló tanácsadáshoz, korábbi, latin művének tartalmát követve. hercegnő 1521-ben már Ferdinánd főherceg felesége és a német változat (kolofonjában említett: „[...] des grosmächtigsten Fürsten Ferdinand! Vnd der dürchleytigisten Fürstin Anne” - uo. [Gór]) társ-patrónusa volt. 45 „The first attempt to publicize civic or territorial rules for conduct during plague was Johann Salins’s 1521 pamphlet, intended for Austrian lands.” - Heinrichs, E. A.: Plague, Print, and the Reformation i. m. 9. 46 [Saltzman, H.]: Ein nützliche ordnung vnd regiment i. m. 2. fej. Blr-[B4rJ. 47 Uo. Blr-B2r. A pestis megérkezése előtt esedékes, preventív rendelkezések vonatkozásában öt tennivalót javasol, mindegyiknek egy-egy bekezdést szentelve:47 (la) az utcákat, tereket, mészárszékeket tisztán kell tartani, mert a felhalmozódó szenny megmérgezi a levegőt; (1b) nem szabad engedni, hogy sok ember egy helyen öszszegyűljön, például piacon, lakodalmon, fürdőben, kisebb templomokban, iskolákban; (1c) a fertőzött helyekről érkezőket, illetve az ilyen eredetű ruhát, textilt, élelmiszert nem szabad beengedni a városba; (Id) ki kell jelölni olyan házakat a városon kívül, ahol a fertőzött helyekről érkezők 20 napot eltölthetnek, mielőtt beengednék őket a városba; (le) nagy tüzeket kell gyújtani az utcákon és a házakban, a szobákat ki kell füstölni és illatos dolgokkal kell teleszórni, a falakat és a padlót fehér üröm és ecet keverékével kell benedvesíteni. Saltzman korábbi nagyszebeni ténykedése ebben a tűzgyújtásra, füstölésre, illatosításra vonatkozó bekezdésben bukkan fel: „Ahol az efféle rendelkezéseket gondosan betartják, ott kétségkívül sok város, mezőváros vagy várkastély megóvható a pestistől, ahogy ezt én magam is efféle tanáccsal (elsősorban persze Isten segítségével) többször megtettem. Az 1510. évben efféle tanácsom szerint élve Erdély legnagyobb városa, amit Hermannstadtnak neveznek, teljesen megmenekült úgy, hogy abban a járványban egyetlen ember sem lett beteg, noha minden más környező város és 18
