Századok – 2022

2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Egy magyar arisztokrata nő kisebbségi léthelyzetben (1918–1945). Csáky Mihályné gróf Nemes Gabriella sorsa a családi iratok tükrében

EGY MAGYAR ARISZTOKRATA NÖ KISEBBSÉGI LÉTHELYZETBEN (1918-1945)

Település

1922-1929

1930-1939

1940-1943

Összesen

Köln

1

1

Miskolc

1

1

Mont-Saint-Michel

1

1

Párizs

23

23

Prága

1

2

3

Poprád

1

1

Pozsony

1

1

Szepesmindszent

25

5

30

Ürmény

1

1

Összesen

179 db

84 db

10 db

273 db

Csáky Mihályné hétköznapjainak helyszínét 1945-ig jellemzően a történeti Magyarország Szepes, illetve Nyitra vármegyéje adta. Az 1. táblázatban a férjéhez írott 273 levelet és sürgönyt keletkezési/feladási helyük szerint csoportosítottam. Csupán a számokból természetesen nem lehet messzemenő következtetésekre jutni, de keletkezésük körülményeit és a források időbeli megoszlását is figyelembe véve mégis levonhatók bizonyos tanulságok. Kiindulópontként le kell szögezni, hogy az asszony nyilvánvalóan csak olyan esetben kommunikált írásban férjével, mikor éppen külön földrajzi helyen tartózkodtak. Tehát a levelek és táviratok nem alkalmasak arra, hogy csupán rájuk támaszkodva napról napra rekonstruálni lehessen Csáky Mihályné tartózkodási helyét a több mint húsz évet kitevő időintervallumban. Arról azonban sokat elárulnak, hogy hol töltötte az idejét egy főúri feleség, ha a férje távol volt tőle, illetve milyen lehetőségekben gondolkozott, ha önálló utazást tervezett. Ez utóbbi szempontnál a levelekből kirajzolódó képet erősíti Csáky Mihályné már sokat idézett önéletrajza is, amelyben minden nagyobb külföldi útjáról említést tesz — nincs köztük olyan, amelyről a levelek ne tanúskodnának.

Egyértelműen Komjátról írta a legtöbb levelet (leendő) férjének. Ezek körülbelül háromnegyede még a házasságkötésük előtt keletkezett. Levelezésük szempontjából az egyik legtermékenyebb időszak 1924 tavasza volt, melyet a jegyespár a vőlegény már említett tharandti erdőmérnöki tanulmányai miatt töltött egymástól távol. Menyasszonya egyelőre a komjáti Nemes-kastélyban élt szüleivel, s napközben gyakran végiglátogatta a környékbeli rokon családokat, ismerősöket. (Napjai hasonlóan zsúfoltan teltek, mint Csáky Mihály fentebb idézett „körútja”.) 1927-ben és 1928-ban 16, illetve 17 levelet küldött még férjének a szülői kastélyból, de ezzel vége is szakad a komjáti leveleknek. A cezúra mögött feltehetően apja halála állt (1928). Bár a megözvegyült Nemes Jánosné hivatalosan továbbra is Komjáton élt, egyre több időt töltött az alföldi birtokán.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyes helyszínek előfordulásának gyakoriságát sem. Ha csupán a számarányokat nézzük, feltűnő, hogy a Franzensbadban és Párizsban kelt levelek száma eléri, sőt meg is haladja a 188