Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Egy magyar arisztokrata nő kisebbségi léthelyzetben (1918–1945). Csáky Mihályné gróf Nemes Gabriella sorsa a családi iratok tükrében
EGY MAGYAR ARISZTOKRATA NÖ KISEBBSÉGI LÉTHELYZETBEN (1918-1945) Mivel azonban a földreform során kisajátított területek nagyobb részét jelen esetben a legelő- és rétállomány adta, a birtok összetételének aránya még jobban eltolódott az erdők irányába — amelyek így az uradalom összterületének már 80%-át képezték. Az állatállomány tekintetében azonban ennél lényegesebb változások történtek az eltelt 40 év alatt. Az adatokból úgy tűnik, Csáky Albin mindszenti uradalmán a szarvasmarha-tenyésztést (143 db) részesítette előnyben, egyetlen juhot sem tartott. Unokája idejében éppen fordított tendencia érvényesült: 46 szarvasmarhára mintegy 308 juh jutott, és emellett a lovak száma is szinte megduplázódott 1897-hez képest (18 db - 32 db). A sertések viszont teljes mértékben eltűntek a birtokról, míg a 19. század végén 75 szerepelt a statisztikai összeírásban.63 63 Az állatállomány adatainak forrásához lásd Gazdaczimtár 1897. 310-311.; Gyorgy Csáky, Restituierung/ Grundbuchsauszeige, Kataster/ Zoltán Györgyi?] levele Csáky Mihálynéhoz. Presov [Eperjes], 1948. júl. 11. ÖStA HHStA SB Csáky 280-9. A stratégia megváltoztatásában esetleg szerepet játszott az a körülmény is, hogy a birtokos a jobb minőségű földeket veszítette el a földreform során. 64 Csáky Mihály levele anyósához, Nemes Jánosnéhoz [1932. eleje] és Nemes Jánosné levele Csáky Mihályhoz. Bp., 1932. febr. 20. ÖStA HHStA SB Csáky 239-2. Michael Graf Csaky, 1930-32. 65 Ahotkóczi mezőgazdaság szertárszámlája 1932. évben. Hotkovce [sic], 1932. jún. 22. ÖStA HHStA SB Csaky 243-5. János Nemes, Natalie Csaky, 1928-32. 66 Arra vonatkozóan, hogy a birtokigazgatás terén milyen kvalitásokkal rendelkeztek a Csáky és a Nemes család tagjai, nem rendelkezünk információval - holott a nem megfelelő irányítás, az elmaradt eredmények is hozzájárulhattak az adósság felhalmozáshoz. Területét tekintve a szepesmindszentinél nagyobb gazdaságnak tűnik a hotkóci (zsegrai), amelynek feléhez apai öröksége fejében jutott Csáky Mihályné. A családi levelezésből egy konfliktus is kibontakozik a háttérben, amely árnyalja a fényűző arisztokrata életmódról alkotott sztereotípiákat is. Az asszony és édesanyja viszonya nem volt felhőtlen, erről Csáky Mihály egy anyósához írott levele is tanúskodik. Nemes Jánosné adósságai miatt képtelen volt kifizetni lánya apai örökségét, ezért a hotkóci Csáky-birtok felét adta neki az összeg helyett.64 Az 1897-ben még 2580 katasztrális holdnyi uradalom méreteinek 1920 utáni alakulásáról alig állnak rendelkezésünkre adatok, de a rajta lévő állatállományról és ingóságokról készült egy összeírás 1932-ben.65 Eszerint a haszonállatok száma némileg megcsappant, de továbbra is a juhtenyésztés dominált a birtokon. Beszédesebb azonban néhány ceruzával feljegyzett szám: az összesen 703 700 cseh korona értékre felbecsült gazdaságot ekkor kb. 450 000 korona tartozás terhelte — vagyis a készpénzben kifizetendő örökséget helyettesítő birtok csak további adósságokat hozott a Csáky-házaspárnak. Ilyen mértékű adósság-felhalmozás mögött több tényező is állhatott, melyek között feltehetően fontos szerepet játszott a gazdasági világválság és a nyomában járó recesszió is. De a csehszlovák földreform adóügyi intézkedései is - sok más egykori magyar nagybirtokhoz hasonlóan -, bizonyosan hozzájárultak a kialakult helyzethez.66 (Herceg Odescalchi Károly például apja halála után örökölte meg a 182
