Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bodovics Éva: Az 1878-as miskolci árvíz társadalom- és gazdaságtörténeti nézőpontból
KL 1878-AS MISKOLCI ÁRVÍZ TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNETI NÉZŐPONTBÓL Miután a biztosok néhány napon belül befejezték a károk összeírását, megkezdhették a károsultak segélyezését az időközben befolyt pénz- és egyéb adományokból. A tisztviselőket és egyéb állami apanázsból élőket azonnal kiemelték a segélyezendők közül; őket csak legutolsó sorban tartották pénzbeli támogatásra jogosultaknak. A megmaradtakat nyolc csoportba osztották. A csoportok közötti rangsort az anyagi és családi helyzet alapján határozták meg.57 A csoportokba sorolt károsultak között a kárösszeg 10%-ának megfelelő58 segélyt osztottak ki, amelynek összege nem haladhatta meg a 300 forintot, bármekkora volt is a kár. 57 Uo. 13-14. 58 A segélyeket három szakaszban osztották ki. Az első kettőben még 10%-kal számoltak, az utolsóban már csak az összes kár 8%-ának megfelelő összeget fizették ki. 59 Árvízbizottsági jegyzőkönyv, 1878. szept. 23. MNL BAZML IV. 1923. 4. dob. sz. n. 60 Árvízbizottsági jegyzőkönyv, 1878. okt. 2. MNL BAZML IV. 1923. 4. dob. sz. n. Bár az állam részéről érkezett kézzel fogható segítségnyújtás, a szimbolikus támogatás lényegében elmaradt, hiszen egyik politikai vezető - a király és a miniszterelnök — sem tette tiszteletét Miskolcon az árvíz után, hogy ezzel is kifejezze a nemzet szolidaritását a bajbajutottakkal. Mindazonáltal a kormány rajta tartotta a szemét a helyreállítás folyamatán és szakértőket küldött ki a közlekedés, az építkezés és a közegészségügy helyzetének megvizsgálására és fejlesztésére. Ez utóbbi kiemelt szereppel bírt a válságkezelés korai szakaszában. Az addig elvégzett helyreállítási munkák egy része azonban szeptember 27-én egy újabb árvíz martalékává lett. A válságkezelés második szakasza A szeptember 27-ei újabb árvizet a válságkezelés második szakasza kezdetének tekinthetjük, mert bár némileg visszavetette a helyreállítás folyamatát, ugyanakkor arra nézve pozitív következményekkel is járt. Hatására ugyanis a városvezetés határozottan elkötelezte magát a mederrendezés mellett, s Kiasz Márton királyi tanácsost és országos középítészeti felügyelőt kérte fel egy nagyobb szabású tervezet elkészítésére. Kiasz Márton mellett a városvezetés kikérte Wohlfarth Henrik és Schmiedt Ferenc főmérnökök véleményét is az árvíz okait illetően. A közmunkatanács által kiküldött két mérnök még szeptemberben, a második árvíz előtt járt Miskolcon. A helyszíni szemle alapján a Pecét több helyen is szükségesnek vélték átvágni, de legaggasztóbbnak a Szinva anyaárkán lévő malmok meghagyását tartották.59 Elhatározásában a szakértők véleménye, valamint a szeptember 27-ei árvíz által is megerősítve a város tárgyalást kezdett több malom megvételéről is.60 160
