Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bodovics Éva: Az 1878-as miskolci árvíz társadalom- és gazdaságtörténeti nézőpontból
KL 1878-AS MISKOLCI ÁRVÍZ TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNETI NÉZŐPONTBÓL Válságkezelés az árvíz után A miskolci és a szegedi árvíz narratíváinak vizsgálata révén részben a katasztrófák szociokulturálisan konstruált jellegére, részben pedig arra kívántam rámutatni, hogy a természeti szerencsétlenségek értelmezése és tapasztalata sokban ettől a konstruált képtől függ. Vagyis amilyennek elképzeljük általában a jelenségeket, hajlamosak vagyunk annak megfelelően megélni és értelmezni azokat. Az 1878. évi augusztusi árvíz is korszakhatárként jelenik meg a hely történeti irodalomban, amikortól Miskolc dinamikus fejlődésének kezdetét datálják. A dinamikus fejlődés azonban csak sikeres válságkezelés révén érhető el. A következőkben arra keresem a választ, hogy milyen nehézségekkel kellett megbirkóznia a városnak és a lakosságnak az árvizet követő két-három éven belül, és hogy erőfeszítéseik mennyiben vezettek eredményre. Városi válságkezelés Az árvíz után eltelt időszakot, azaz a válságkezelés időszakát két nagyobb egységre oszthatjuk fel. Az első, rövidebb szakasz a vészhelyzeti intézkedések ideje, amikor a legfontosabb feladatok, úgymint a közlekedés és a hírközlés helyreállítása, a segélyezés megindítása és lebonyolítása, a közbiztonság megteremtése, valamint a közegészségügy helyreállítása volt az elsődleges szempont. Ezt követte a második, időben lényegesen hosszabb szakasz, amikor is a hosszú távú célok megvalósításán volt a hangsúly. Ezen időszak alatt kerülhetett sor azokra a munkálatokra, melyek visszavezetik a települést a megszokott életbe, illetve ellenállóbbá teszik a későbbi kihívásokkal szemben azáltal, hogy egyre tudatosabban kezelik a kockázatot.50 Ily módon a reziliencia nem csupán mint tulajdonság, hanem mint folyamat is értelmezhető, amely során a felfordulás állapotából — egy átmeneti időszakon keresztül - a „normalitás” {normalité) állapotába, egy egyensúlyi helyzetbe térünk vissza.51 50 Theo Blanchard: Les inundations de 1733 et 1740 à Grenoble. L’évolution de la résilience dans l’après catastrophe. Environnement Urbaine/Urban Environment 2. (2008) 73-89., itt: 74-75. 51 Uo. 77. A válságkezelés első szakasza Ha precízek szeretnénk lenni, akkor a tulajdonképpeni válságkezelés már az áradás közben megkezdődött. A kora hajnalban érkezett vízár álmában lepte meg a lakosságot. Amint az áradást észlelték, félreverték a harangokat, aminek hallatán 158
