Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bodovics Éva: Az 1878-as miskolci árvíz társadalom- és gazdaságtörténeti nézőpontból
BODOVICS ÉVA következményei pedig a távoli jövőbe mutatnak. Ily módon a katasztrófák vizsgálata történeti mélységet nyert. E szemlélet jegyében kutatásunk célja, hogy az 1878. augusztusi miskolci árvíz példáján keresztül megvizsgálja és bemutassa, hogy egy gyors lefolyású és nagy erejű természeti szerencsétlenség milyen társadalmi és gazdasági következményekkel járhatott egy városi közösség életére nézve. Rámutatunk a csapás előidézésében közrejátszó okok kettős természetére, vagyis arra, hogy a természeti okok mellett a társadalmi faktorok vizsgálata sem kerülhető meg. Ezért egyrészt éghajlati adatok (csapadék és hőmérséklet) segítségével megvizsgáljuk az árvíz naturális hátterét, magyarázatot keresve a természeti esemény rendkívüliségére. Másrészt a helyi vízhasználat kérdése kapcsán kutatást folytatunk arra vonatkozóan, hogy mi jellemezte a miskolciak természethez fűződő kapcsolatát, menynyire voltak összhangban vele, felfedezhetők-e a tudatos árvízvédelem nyomai. Társadalmi oldal felől közelítve meg az árvizet, elsőként az árvizet övező diskurzusban megjelenő verbális és vizuális narratívák segítségével az esemény percepcióját kívánjuk megvizsgálni, amely meghatározta a későbbi válságkezelést is. Egyrészt arra keressük a választ, miképpen formálódott az árvíz képe a médiában, másrészt, hogy felfedezhetők-e az elbeszélésekben azok a toposzok, amelyeket a jelenkori társadalomtudományos katasztrófakutatások a katasztrófákról szóló közbeszéd meghatározó, de nem minden esetben a valóságot tükröző elemeinek tekintenek. A tanulmány zárásaként felvázoljuk a várost és a lakosságot érintő, illetve a lakosságon belül az egyes foglalkozási rétegeknél megfigyelhető eltérő válsághelyzetek mibenlétét, kezelési módját és sikerességét. Annak érdekében pedig, hogy választ kaphassunk az árvíz Miskolc történetében betöltött súlyára, bemutatjuk az árvíz városra gyakorolt rövid és hosszú távú következményeit. A kutatás középpontjában Miskolc áll, ezért térbelileg is a borsodi megyeszékhelyre fókuszálunk. Azonban fontosnak tartottuk, hogy a kutatás során összehasonlító vizsgálatokra is sor kerüljön annak érdekében, hogy a miskolci események és viszonyok egyedi jellemzői megragadhatóvá váljanak. Emiatt beemeltük a kutatás tárgykörébe a korszak másik két jelentős árvizét, az 1878. évi egri és az 1879. évi szegedi árvizet is. Az árvíz környezettörténeti háttere Bár az antropológiai szemléletű katasztrófakutatás számos termékeny gondolattal szolgált a tudományterület számára, nem mentes a hibáktól sem. Az egyik ilyen hátrányának tekinthetjük, hogy a társadalom jelentőségének hangsúlyozása mellett általában kevés figyelmet szentel a természeti szerencsétlenségekben közrejátszó környezeti tényezőknek. Véleményem szerint azonban egy természeti 141
