Századok – 2022
2022 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - Mihalik Béla Vilmos: Mattyasovszky László kancellári kinevezése (1695—1696)
MIHALIK BÉLA VILMOS gondolta Telekessy István választott Csanádi püspököt, akinek a neve 1690-ben még nem merült fel. Cseles listájának a döntésre való hatását további források hiányában nem tudjuk felmérni, mindenesetre a későbbi eseményekből és egyéb forrásokból az bizonyos, hogy Mattyasovszky és Telekessy személyét, vagyis a két fő jelöltet Bécsben is komolyan fontolóra vették. Egyelőre nem ismert, hogy 1695- ben akár Esterházy Pál nádor, akár más udvari főméltóság milyen javaslatokat tett. Közvetve azonban úgy tűnik, hogy eleinte Telekessy István Csanádi püspök volt a favorit a kancellári posztra. Amikor ugyanis 1696-ban, szokatlanul hosszú idővel, hét esztendővel királyi kinevezését követően Telekessy elindította a bécsi nunciatúrán a Csanádi püspöki címre való szentszéki megerősítésének folyamatát, az eljárásban részt vevő egyik tanú fontos megjegyzéssel élt. A pápai megerősítést megelőző kánoni vizsgálat során a püspökjelölt személyére vonatkozó tizenhárom kérdés közül a tizedik a jelöltnek a teológiában és kánonjogban való jártasságát firtatta.28 A Telekessy esetleges kancellárságára is utaló tanú nem más volt, mint a fentebb már Cseles római kutatásai kapcsán említett és vele szorosan együttműködő jezsuita történetíró, Hevenesi Gábor. O ekkor a bécsi jezsuita probációs ház rektora volt, így alighanem nagyobb rálátással rendelkezett a bécsi udvarban történtekre. Hevenesi azt vallotta, hogy Telekessy bizonyosan alapos ismeretekkel bír mind a kánonjog, mind a polgári jog területén, amit az is bizonyít, hogy sokan kértek tőle súlyos ügyekben tanácsot.29 Hogy mindezt még inkább hangsúlyozza, a magyar jezsuita hozzátette, hogy a bécsi udvar szerette volna Telekessyt kinevezni kancellárnak, de ő azt alázatosan visszautasította.30 28 Galla Ferenc: A püspökjelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzőkönyvei a Vatikáni Levéltárban. Levéltári Közlemények 20-23. (1942-1945) 152. 29 Két évvel később maga a bécsi nuncius, Andrea Santacroce is egy kényes üggyel bízta meg Telekessyt. Neki kellett lefolytatnia a vizsgálatot a Szentszék számára a bécsi udvarral konfliktusba keveredett Radanay Mátyás Ignác pécsi püspök ügyében. Mihalik B. V.: A Szentszék magyarországi egyházpolitikája i. m. 647. 30 AAV Archivio della Nunziatura in Vienna, Processi Canonici, nr. 270. A tanúvallomások felvétele 1696. május 8-án kezdődött meg, Hevenesi ugyanaznap tette meg vallomását. Eszerint Telekessy komoly esélyesként szerepelt a bécsi udvarban a magyar kancellári posztra, és talán az ő visszautasítása nyitotta meg végül az utat Cseles listájának első helyezettje, Mattyasovszky László előtt. Mivel nem ismert, hogy Goëss bíborostól pontosan ki kérte a javaslatokat, így azt sem tudhatjuk meg, hogy Cseles ajánlásai milyen utat jártak be, miután a befolyásos bécsi jezsuita gyóntató, Pietro Giuseppe Ederi kézhez vette a római leveleket. Elképzelhető, hogy Cseles jelöltlistájának volt befolyása a kancellári poszt betöltésére, de az is lehet, hogy a római jezsuita csupán éles szemmel mérte fel a hazai politikai viszonyokat, vagy akár tudomása is lehetett az 1690. évi jelöltek köréről, és Jakiin Balázs halálát követően azt újította és változtatta meg kis mértékben. 1239
