Századok – 2022
2022 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - Mihalik Béla Vilmos: Mattyasovszky László kancellári kinevezése (1695—1696)
MIHALIK BÉLA VILMOS kancellárok alkalmasságát illetően alapvető szempont volt, hogy a jelölt ismerje a magyar politikai életet, a hazai jogban megfelelően jártas legyen, valamint egyházi személyhez és a kancellársághoz méltó életvitelt folytasson. Mindenekelőtt azonban az uralkodóház iránti feltétlen hűség volt a döntő.18 A politikai tapasztalatukat és a hazai jogban való járatosságukat feltehetőleg az igazolta, hogy mind Telekessy, mind Mattyasovszky alsótáblai követként részt vett az 1681. évi soproni országgyűlésen, illetve utóbbi az 1687-ben a pozsonyi országgyűlésen tagja volt a felső táblának is.19 18 Fazekas I.: A Magyar Udvari Kancellária i. m. 183-184. 19 Kádár Zsófia - B. Székely Piroska: Adattár a 17. századi magyar országgyűléseken szereplő egyháziakról. Kézirat. Köszönöm Kádár Zsófiának, hogy a kéziratot rendelkezésemre bocsátotta és az eredeti forrásokban szereplő címhasználat ellenőrzésével segített. 20 Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban: ÖStA) Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: HHStA) Staatenabteilungen (a továbbiakban: StAbt) Rom, Korrespondenz, Kart. 75. fol. 62r. 1695. nov. 5. Johannes von Goëss bíboros levele Pietro Giuseppe Ederi jezsuita atyának. 21 Fazekas I.: A Magyar Udvari Kancelláriai, m. 278. Fazekas Esterházy Pál nádor javaslata alapján korbáviai püspökként említi Mattyasovszky Lászlót, aki azonban ezt a címet nem viselte, a nádor tévesen nevezte őt annak. A kettős tinnini címhasználat (Jakiin és Mattyasovszky is ezt a címet viselte) problémájára alább még visszatérek. Cseles további három főpapot sorolt még fel lehetséges kancellárként, de esetükben már kifejezetten a hátrányokat hangsúlyozta. A második kategória első helyén Fenessy György egri püspököt említette, nála azonban idős korát és az udvartól való földrajzi távolságot emelte ki hátráltató tényezőként. Harmadikként és negyedikként Benko vies Ágoston váradi püspököt és Széchényi Pál veszprémi püspököt nevezte meg, akikkel kapcsolatban Goëss bíboros az Ederinek küldött feljegyzésben jelezte az ellenvetést, miszerint példa nélküli, hogy szerzetest nevezzenek ki kancellárnak, ugyanis Benko vies és Széchényi mindketten pálos szerzetesek voltak.20 A Cseles által javasolt személyek nem először merültek fel lehetséges jelöltként a kancellári posztra. A lassan előre haladó kancellári reformokkal összefüggésben Esterházy Pál nádor hosszabb javaslatot nyújtott be L Lipótnak 1690-ben. Korompay Péter nyitrai püspök, kancellár halála esetén azt kezdeményezte az uralkodónál, hogy a magyar kancelláriai hagyományokkal szakítva, a többi udvari kancellária (például a Birodalmi Kancellária) vezetésének mintájára világi személyt nevezzenek ki a Magyar Királyi Kancellária élére. Ha mégis egyházi személyt jelölne kancellárnak az uralkodó, akkor Esterházy olyan címzetes püspök kinevezését tanácsolta, akit nem terhel az egyházmegyei kormányzás feladata, a püspöki címe és más egyházi javadalmai viszont kellő tekintélyt és jövedelmet biztosítanak számára. A nádori beadvány konkrét főpapokat is megjelölt: Benko vich Ágoston váradi püspök, Dvornikovich Mihály váci püspök, Fenessy György egri püspök, Jakiin Balázs tinnini püspök, Mattyasovszky László „tinnini” püspök és Széchényi Pál veszprémi püspök neve merült fel.21 A nádor elsősorban Jakiint tá1237
