Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
A MAGYAR RENDEK ÉS A KORMÁNYZAT KERESKEDELEMÜGYI ELKÉPZELÉSEI sikerült ugyan a diétán kiváltságait megőriznie, az ország nevében érvelve egy alacsonyabb adóösszeg érdekében, ám a Magyar Királyság gazdasági felemelésének programját és annak végrehajtását az országgyűlések nélküli időszakban, egészen az 1790-es évekig átengedte a központi hatalomnak. Az osztrák kereskedelempolitika és a magyar rendek Mielőtt a diéta közvetlen előzményeit tárgyalnám, érdemes röviden vázolni a kormányzati kereskedelempolitika főbb elméleti elemeit, intézményi hátterét és a magyar rendiség erre adott válaszreakcióit. Az osztrák kameralizmus gondolkodói a kormányzat számára már a 18. század második felében kidolgozták a birodalom egységes gazdasági irányításának elméleti alapelveit, adaptálva a helyi viszonyokra a Nyugat-Európában elterjedt merkantilizmust.14 Az új gazdaságelméleti gondolkodás képviselői szerint az állam a közjó érdekében korlátozhatja a szabad kereskedelmet. A merkantilista gazdaságpolitikában nemcsak az áruk típusát határozhatja meg az állam, hanem azt is, hogy a kereskedelmet mely társadalmi rétegek űzhetik.15 A vámokat, a kiviteli, illetve behozatali tilalmakat és az egyes magánszemélyeknek vagy kereskedőtársaságoknak adott monopóliumokat, exportprémiumokat a kereskedelem szabályozásának eszközeként kezelték, továbbá támogatták a manufaktúraalapításokat.16 Ezt az eszköztárat egészítették ki a belső és külső piac felmérése céljából folytatott kereskedelmi információszerző utazások.17 Az állam - főként az adriai-tengeri forgalom fellendítése érdekében - I. Lipót óta kereskedelmi társaságok alapításában és ezek működtetésében is közvetlenül, saját anyagi hasznára részt vállalt a korszakban, így az 1759-ben életre hívott Temesvári Kereskedelemi Társaság életre hívásában is.18 Élénken foglalkoztatta az osztrák kameralistákat a térség speciális problémájaként a másfélszáz éves török uralom következtében fellépő elnéptelenedés ellensúlyozására a betelepítések, valamint az adózók számának növelésének kérdése is.19 14 A merkantilizmus „eredeti”, francia változatára lásd Hajnal István: Az újkor története. Bp. 1936. (Reprint Bp. 1988). (Egyetemes történelem négy kötetben. Harmadik kötet. Újkor) 424-436. A merkantilizmus kereskedelem-felfogására lásd Komoróczy György: Borkivitelünk észak felé. Fejezet a magyar kereskedelem történetéből. Kassa 1944. 24-28. 15 Komoróczy Gy: Borkivitelünk i. m. 28. 16 Walter Krenn — Heinz Hirsch: Zoll im Wandel der Zeit. Unter besonderer Berücksichtigung der österreichischen Zollgeschichte. Wien 2004. 259-260. 17 A kérdésről bővebben: Gustav Otruba: Europäische Commerzreisen um die Mitte des 18. Jahrhunderts von Ludwig Ferdinand Prokopp, Aloisius Graf Podstatzky und Karl Graf Haugwitz. Linz 1982. 18 Manfred Sauer: Aspekte der Handelspolitik der „aufgeklärten Absolutismus”. In: Von der Glückseligkeit des Staates. Staat, Wirtschaft und Gesellschaft in Österreich im Zeitalter des aufgeklärten Absolutismus. Hrsg. Herbert Matis. Berlin 1981. 235-265., különösen: 253. 19 A német és az osztrák kameralisták elképzeléseiről a betelepítésekkel kapcsolatban lásd Hans-Christoph Kraus: Kriegsbewältigung und „Peuplierung” im Denken deutscher Kameralisten des 1202
