Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Névhasználat és ragadványnevek a középkor végi királyi udvarban
NEUMANN TIBOR igazolni, bár a gyakori Török családnév talán arra utal, hogy létezett ilyen névadási szokás az országban.143 A késő középkori udvarban emellett ugyanúgy találhatók példák arra a régi névadási gyakorlatra, mely a nehezebben megjegyezhető és kevésbé informatív származási név helyett a települést körbevevő, közismert tájegység vagy megye nevét adta meg (például Pozsgai Gáspár, vagy Désházi István korai neve, a Szilágyi István),144 vagy egy korábban viselt udvari tisztség nevét tartotta fenn (például Macskási Péterből utóbb macskási Tárnok Péter lett).145 143 A Török és Cseh családnév általánosabb értelmezésére lásd például Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII. század. Bp. 1993. 225-226., 1087-1088.; Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink. (A magyar nyelv kézikönyvei 17.) Bp. 2010. 83-84., 351-352. 144 A később Heves megyében letelepedő Pozsegai vagy Pozsgai Gáspárra lásd például 1488: DL 19412., 1490: DL 19684., Arch. II. 119. Désházi István „Szilágyi” névalakjára lásd 1505: „Stephano Zylaghy de Deeshaza”, DF 232257. Vö. például a Zsigmond-kori Nagymihályi Albert vránai perjel „Ungi Albert” névalakjával: Engel Pál: A nemesi társadalom a középkori Ung megyében. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 25.) Bp. 1998. 36-37. Vö. Tóth V: Személynévadás 146-147. 145 Meglepő módon a Mátyás- és a Jagelló-korban az udvari tisztségek közül csak a királyi levél- és kincstár őrizetével megbízott tárnoki beosztás jelenik meg családnévként, a kamarás, apród, palotás, asztalnok, pohárnok stb. nem. Az egykor tárnokként tevékenykedő macskási Tárnok Péter zenggi kapitány, majd Szörényi bán mellett az udvarban Tárnok Péternek szólíthatták mutnoki vagy gyepesi Móré Pétert is korábban viselt tárnokságára tekintettel: RPRH 1250. jegyzet. 146 Ritoókné Szalay Ágnes: Az öreg Leó. In: Uő: „Nympha super ripam Danubii”. Tanulmányok a XV-XVI. századi magyar művelődés köréből. (Humanizmus és reformáció 28.) Bp. 2002. 135-136. Tisztségeire lásd Arch. II. 353.; Fedeles Tamás: A pécsi székeskáptalan személyi összetétele a késő középkorban (1354-1526). (Tanulmányok Pécs Történetéből 17.) Pécs 2005. 455-456. 147 1476: Beatrix okit. 29. 148 1484: DF 254692., 1487: Erdődy It. D 794., DF 282994. (a két 1487. évi adat Horváth Richárd gyűjtéséből), 1489: Erdődy It. D 877. (litteratusként, Csermelyi József gyűjtéséből), 1495: DL 67962. („egregius Iohannes litteratus Hwzonhaza dictus de Morhathzantho ”). 149 1492: DL 49660., 1495: DL 70072., 1504: DF 259591. Bizonyos, hogy a királyi udvarra jellemző követküldések is szerepet játszhattak egy-egy ragadványnév kialakulásában. Kiváló példa Telegdi János későbbi zalavári apát, aki 1470. évi firenzei követségéből két oroszlánt hozott Mátyás király udvarába: e küldetésének köszönhetően ragadt rá az Oroszlános {Leontius) név. 146 így szerepel palotásként az 1476. évi nápolyi küldöttségben is, igaz, ott a másolás során elírták a nevét {Leortius).w Érdekességben és különlegességben egyaránt méltó társa Szántói vagy Morhátszántói János ragadványneve. A Bodrog megyei, később Vas és Zala megyékben birtokos nemest két 1487 évi oklevél nevezi királyi palotásnak, ekkor, illetve már évekkel korábban is, a nehezen értelmezhető Hwzonhaza, Uzonhaza nevet viselte,148 amely 1492-ben és 1495-ben Wzonhazon, János halála után, 1504-ben pedig Wzonhassam alakban is feltűnik.149 Bár a név tréfásan értelmezhető is lenne a magyar nyelvből, ennek ellenére itt is egy diplomáciai küldetés lenyomatáról van szó. 1472-ben Uzun Haszán türkmén fejedelem (J1478) egyik követe többek között Mátyás udvarát is felkereste, hogy szövetségeseket keressen az Oszmán Birodalom 1193
