Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Somogyi Szilvia: IV. László úgynevezett második kun törvényének korai másolatai
SOMOGYI SZILVIA törvénynek nevezett 1279. június 23-án, illetve a második kun törvénynek nevezett 1279. augusztus 10-én kiadott királyi okleveleket is tartalmazni fogja. A várakozást az a megbizonyosodás írta felül, hogy mindkét tételeim mögött az úgynevezett második kun törvény áll, azaz ugyanannak a szövegnek két különböző másolata. A Csontosi által 17. századinak leírt kéziratban található tételek legtöbbje az 1500 és 1624 közötti osztrák, magyar és cseh történelem eseményeit világítja meg. Az osztrák kutatás magát a kódexet szintén 17. századiként határozta meg.44 A kora újkori kézirat mai kötése 18. század közepi. A kötésnél a kézirat lapjait a felső szélhez igazították, alul azonban nem vágták egyenlő hosszúságúra őket. Ebből nyilvánvaló, hogy a benne lévő tételek provenienciája teljesen különböző is lehet. Az úgynevezett második kun törvényről készült két másolat különböző írásképű, azonban egymás után kötötték be őket. Érv amellett, hogy mindkettő szálas iratként keletkezett másolati példány, hogy a tárgyregeszta mindkét változat utolsó oldalán szerepel. Mindkét példány három bifolium, írásképük tömörségének eltérése miatt a végükön eltérő hosszúságú üresen maradt helyekkel.45 A kézirat egybekötött tételei között vegyesen szerepelnek latin és német nyelvűek, a kézirat elején mindjárt egy német, amely szintén magyar vonatkozású, mégpedig az 1604-es Bocskai-felkeléssel kapcsolatos diplomáciai forrás.46 A rövid kéziratba bekötött művek tartalma és műfaja egyébként igen változatos, szerepel köztük a 16. század második felére és a 17. század elejére vonatkozó anyag, 13. századi forrás, valamint a klasszika-filológusok érdeklődésére számot tartó kéziratos Monumentum Ancyranum töredék. A tételek tárgya azonban annyira széttartó, hogy minden kétséget kizáróan igazolható közös proveniencia feltételezése talán nem (is) indokolt. A kézirat keletkezésére a legvalószínűbb magyarázat, hogy Sebastian Tengnagel császári könyvtáros válogatta őket egybe történeti tárgyuk miatt. 44 Joseph Chmel: Die Handschriften der k. k. Hofbibliothek in Wien, im Interesse der Geschichte, besonders der österreichischen. II. Wien 1841. 27-31., különösen: 30.; Tabulae codicum manu scripto rum praeter Graecos et orientales in Bibliotheca Palatina Vindobonensi asservatorum. V. Vindobonae MDCCCLXXI. 226-227. 45 A leírás Lakatos Bálint megfigyelésein alapul. 46 „Beschreibung der Raiss nach Ofen, wegen dess Friedes tractation so anno 604 (sic!) beschehen”: Chmel, J.: Die Handschriften i. m. 27. 47 ÖNB Cod. 8219. A kéziratba bekötött úgynevezett második kun törvény mindkét példánya humanista helyesírású, központozott, diakritikus jelek alkalmazásával lejegyzett. A továbbiakban az egyszerűség kedvéért a kézirat 42r-jén kezdődő első másolati példányt A-nak, a 48r-en kezdődő másodikat B-nek nevezem.47 Az A címe: Privilégium concessum Cumanis per Regem Ladislaum Cun dictum anno Domini 1279> quo tempore facti fuerunt Christiani. Sunt anni297. E cím tárgyregesztaként az alábbi formában ismétlődik az A példányt tartalmazó harmadik bifolium versóján: 1149
