Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
ARANYBULLA-ÉRTELMEZÉSEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN értelmezte. Felvetették a kérdést, hogy mit jelentett az alkotmány, az állam, a társadalom, az ellenállás fogalma a középkorban, és miben tértek el ezek a modern jelentésüktől. Az Eckhart-iskola erős fenntartásokkal élt a kapcsolattörténeti érvelésekkel szemben, mivel ezek általában két állam vezetése közötti — nem kevés önkénnyel kiválasztott - epizódszerű érintkezéseknek tulajdonítottak kiemelt jelentőséget, és a történelem legfontosabb egységeinek a nemzetállamokat, mozgatórugóinak pedig a politikai eseményeket tartották. A német szellemtörténész szerzők - ebből a szempontból legalábbis - fontos támpontokat nyújtottak a hazai történetírók számára abban, hogy munkásságukra támaszkodva az ellenállási jog romantikus nacionalista szemlélete helyett az akkoriban modernnek számító eszmetörténet fogalmait alkalmazhassák a középkorra nézve. Eredményeik szerint az ellenállási gondolat létezett ugyan, ám sokszor csak az ideák szintjén, s természetesen nem az egyes nemzetek sajátos jogi géniuszának megnyilvánulásaiként. Ennek alapján úgy gondolom, hogy a két világháború közötti történészvitákban az Eckhart-iskola képviselte a leginkább előremutató megközelítést, nem is feltétlenül a konkrét ténymegállapításai miatt (hiszen ezen a téren voltak eltérések még Eckhart Ferenc és Bonis György között is), hanem az értelmezési keretei okán. Nem véletlen, hogy a hazai jogtörténetírás a mai napig Eckhartot választja kiindulópontjául, ha a nemzeti látószögön túlmutató, egyetemesebb perspektíva fontossága mellet érvel.95 95 Máthé Gábor: A jogtörténetről. In: Kölcsönhatások. Európa és Magyarország a jogtörténelem sodrásában. Szerk. Mezey Barna. Bp. 2021. 184-192. 96 Johannes Liebrecht: Fritz Kern und das gute alte Recht. Geistesgeschichte als neuer Zugang für die Mediävistik. Frankfurt am Main 2016. 25. 97 Jörg van Norden: Against the Historicist Tradition of Historical Understanding. In: Historical Understanding. Past, Present and Future. Eds. Zoltán Boldizsár Simon - Lars Delie. London-New York- Oxford-New Delhi-Sydney 2022. 217-225. A fentebb tárgyalt elméletek közül az utókor többet is más megvilágításba helyezett azóta. A Fritz Kern munkásságáról szóló 2016-os monográfia szerzője például kiemeli, hogy a középkorkutatás ma már egyértelműen kétségbe vonja, hogy létezett-e egyáltalán a középkorban egy általános ellenállási gondolat. S nem alakulhatott ki a király elmozdítására irányuló ellenállási diskurzus sem (nemhogy a valóságban, de még ideaként sem), főleg nem széles körben. Egy ilyennek ráadásul sem a germán, sem a hűbéres eredete nem bizonyított.96 Időközben nem csupán a szellemtörténetet, de az ahhoz hasonló historizmust is többen élesen bírálják és lényegében elvetik a múlt megismerésének adekvát formájaként. Elsősorban azért, mert a múlt és a jelen - viszonylag problémamentes — folytonosságát vallja, és gyökerei Európa-centrikusak.97 Beszédes példa az 1138
