Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
ARANYBULLA-ÉRTELMEZÉSEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN fegyvert, s ezek a támadó hadjáratok, amelyeknek sok értelmük nem volt, rengeteg pénzt emésztettek fel.”86 Holub szerint a bulla létrejöttében a királlyal szembenálló nagyurak, valamint a kisbirtokos nemesség játszott szerepet. De nemcsak a „maguk javára” akarták kihasználni a helyzetet és nem is pusztán az uralkodó jogkörének megnyirbálása foglalkoztatta őket, hanem egyúttal a királyi hatalom megerősítésével is törődtek, amit a bullának az ispánok önkényeskedései ellen hozott rendelkezései mutatnak.87 A szerző szerint is kérdéses volt az ellenállási jog alkotmányos jelentősége, hiszen azt egy erős király valójában minden bonyodalom nélkül figyelmen kívül hagyhatta. Eckharttal szemben viszont úgy látta, hogy a kiváltságlevél nem akart új jogokat adni a servienseknek, csupán védelmet ígért nekik. A királyi hatalom korlátozásáról Holub szerint szó sem volt, az Aranybulla inkább a köznemesség kialakulásának története szempontjából jelentős állomás.88 Degré Alajos jogtörténész a Holub könyvéről írt kritikájában Eckhart felfogását vette védelembe, és külön kitért az Aranybullára, amelyet ő is „forradalmi mozgalom” eredményének tartott.89 Degré szerint a bullában foglalt pontok között Holub álláspontjával ellentétben több új rendelkezés is volt, így például a nemesi birtokra vonatkozó szabad végrendelkezés sem a kiváltságlevél előtt, sem pedig utána nem érvényesült.90 86 Uo. 83. 87 Uo. 88. 88 „A servienseknek, a köznemességnek a viszonyát a királyhoz ezután már nem személyes privilégiumok szabályozták, hanem ilyen kollektív kiváltságlevél, s ez nagyban hozzájárult e csoport egységes szellemének kialakulásához.” Uo. 91. 89 Degré Alajos: Holub József: A magyar alkotmánytörténelem vázlata I. Pécs 1944. [Könyvismertetés] Századok 81. (1947) 242-244. 90 Uo. 243. 91 Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár 1947. 141-144. 92 Uo. 149-151. Eckhart egyik legjobb tanítványa, Bonis György alapos, szociológiai szemléletű könyvet írt a hűbéri és rendi jogi formák magyarországi történetéről. A korábban leírtak alapján nem meglepő, hogy az Aranybullát Bonis társadalomtörténetileg elemzi, mivel az álláspontja szerint a nemesi rend kialakulásában játszott nagy szerepet. Szerinte fontos mozgatórugó volt, hogy a szabad földbirtokosok politikailag is érvényesülni próbáltak, valamint pénzügyi és hadi mentességeket kívántak elérni.91 Eckharttal egyetértett abban, hogy a bulla új vívmányokat tartalmazott (a serviensek igyekeztek - sikertelenül - kivívni az adománybirtok feletti szabad rendelkezés jogát) s a szellemtörténet érdeme, hogy a kiváltságlevél új elemeit annak ellenére sikerült megállapítania, hogy a szöveg maga Szent Istvánig vezeti vissza a rendelkezések régiségét.92 A vita csupán abban állt Bonis és Eckhart között, hogy előbbi nem tartotta a bullát hűbéri jellegűnek, hiszen 1136
