Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID 17. században, a „lelkekben tovább élt”, így tehát a mai napig érvényes. A fő vitatéma azonban a Szent Korona-tan volt, ezért Molnár erről sokkal nagyobb terjedelemben is írt. 73 73 Uo. 21-22. 74 Kérészy Zoltán: Hűbéri eszmék és magyar jogfejlődés. Észrevételek Eckhart Ferencnek „Jog és alkotmánytörténet” című dolgozatára. Bp. 1931. 28. 75 Uo. 31. 76 Uo. 36. 77 Eckhart Ferenc: A magyar alkotmányfejlődés. Magyar Jogi Szemle 12. (1931) 5. sz. 212. A pécsi egyetemen egyházjogot és jogtörténetet tanító Kérészy Zoltán is egy külön füzetben reagált Eckhart állításaira, és ő is főleg a koronatanra koncentrált. Érdemes idézni az Aranybullával kapcsolatos érveit, mert ezek is jól mutatják, hogy a közjogi nacionalizmus számára az angol-magyar párhuzamok helyét átvette a magyar felsőbbrendűség hirdetése. „Angliában az egész alkotmányfejlődés a királyságból indul ki, amelyet ott koronának mondanak, holott nálunk a korona nemcsak a királyt jelenti, hanem az a királyt és a nemzetet együttesen, tehát az államot a maga szerves egységében megjelölő közjogi fogalom.”74 A magyar sajátosság az uralkodót és nemzetet a koronában egyesítő Szent Koronatan, amely a magyar történelem minden periódusára érvényes. Ebből következik nála az Aranybulla és a Magna Carta hasonlóságainak elvetése is. Anglia esetében ugyanis a bárók nem a nemzet nevében léptek fel a királlyal szemben, míg Magyarországon a köznemesség „az ország lakóinak szabadságát” vívta ki a bullán keresztül; a magyar példa ebből kifolyólag sokkal inkább hordoz nemzeti üzenetet, mint az angol.75 Kérészy pár oldallal később egyértelműsíti, hogy az angol analógiára nem azért hivatkozik, mintha onnan valamilyen döntő szellemi hatás érkezett volna, hanem azért, mert bizonyítani akarja, hogy a magyar alkotmányfejlődés még az angolt is felülmúlta. (Például az egyéni szabadság védelme tekintetében.)76 A közjogász szerzőknél a társadalomtörténeti szempont egyáltalán nem jelenik meg, hiszen az Aranybullát az egész nemzet szabadságlevelének tartják. A középkori társadalmi rétegek csak az egész nemzet képviseletében léphettek fel, mozgalmuk és elért eredményük pedig magyar sajátosságnak tekinthető. Eckhart a bírálóinak szánt válaszában a Szent Korona-tanra, a közjogiságra és a rendiség kérdésére fókuszált (nem véletlenül, ugyanis vitapartnerei ebbe az irányba terelték a polémiát), s az Aranybulla problémáját csupán röviden érintette. Továbbra is azt állította, hogy a bulla kiadása „forradalmi” eredménynek tekinthető (azaz tartalma nem a mitikus vérszerződésben gyökerezik), amit az is igazol, hogy számos új, addig nem ismert rendelkezést, kiváltságot tartalmazott.77 1133
