Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
ARANYBULLA-ÉRTELMEZÉSEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN Pár évvel később kiterjesztette elméletét, és egy 1941-ben megjelent írásában immár az egész 13. századra nézve kívánta bizonyítani az angol—magyar párhuzamot, kölcsönhatást. A Budapesti Szemlében megjelent tanulmánya azért fókuszált a 13. századra, mert „ennek a századnak évtizedeiben észlelhetünk a magyar alkotmányban is olyan tüneteket, melyek az Angliában kialakult intézményekre emlékeztetnek”.33 Fest szerint a 13. századtól kezdve az angol és magyar alkotmánytörténetben is jelen van a „parlamentarizmus”, a királyi hatalom „alkotmányos megszorítása”,34 a hasonlóság oka pedig az, hogy a domonkos rendi szerzetesek ilyen jellegű angol gondolatokat közvetíthettek Magyarországra. A szerző módszertani eljárása és beszédmódja itt is ellentmondásokkal terhelt: többször kitér rá, hogy az általa használt fogalmakat (parlamentarizmus, alkotmányosság) nehéz definiálni, és nem biztos, hogy a középkorban is olyan jelentést társítottak hozzájuk, mint manapság szokás,35 ám mégis csupán Timon Ákosra hivatkozik a magyar alkotmánytörténelem kapcsán, más hazai kutatásokról tudomást sem véve.36 Ezek után nem meglepő, hogy tanulmányát éles kritikával illették a SzázadokOn. 33 Fest Sándor: Párhuzam az angol és magyar alkotmány fejlődése között a XIII. században. In: Skóciai Szent Margittól i. m. Bp. 2000. 147. 34 Uo. 156. 35 Uo. 149. 36 Uo. 148-149. 37 Händel Béla: A tehervállalás középkori jogrendünkben. Századok 78. (1944) 372-418. 38 Uő: Volt-e párhuzam az angol és a magyar alkotmány fejlődése között a középkorban? Századok 76. (1942) 125. 39 Uo. 126. 40 Uo. 128. Fest 1941-es írásával a középkori jogtörténettel foglalkozó37 Händel Béla szállt vitába és határozottan elutasította a szerző megállapításait. Szerinte Fest felületes érvek alapján keresett analógiákat, és az a kérdés, „hogy az alkotmány milyen tényezők hatása alatt jön létre és változtatja alakját, egyáltalában nem foglalkoztatja. Ma pedig már szinte közhelyként hangzik az a megállapítás, hogy minden alkotmány kora gazdasági, társadalmi viszonyainak a függvénye.”38 Händel inkább az egyetemes keresztény világnézetet tekintette a középkori magyar alkotmány szellemi alapjának.39 Az eszmék befolyását viszont sokkal kisebb jelentőségűnek tartotta, mint a gazdasági-társadalmi folyamatokét: „Hogy a magyar alkotmány levetkőzze patrimoniális jellegét, és megtegye első habozó lépéseit a rendi alkotmány felé, azt csak egy roppant erejű gazdasági-társadalmi fejlődés tudta keresztülvinni és nem egy-két, csupán teoretikus jelentőségű, át nem értett eszme.”40 Händel írása átvezet minket az Aranybulla társadalom- és szellemtörténeti megközelítésének tárgyalásához; a következőkben azt vizsgálom, 1126
