Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
ARANYBULLA-ÉRTELMEZÉSEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN idegen uralkodó legitimitása ellen érvelők számára volt lényeges hivatkozási pont, a két világháború közötti időszakban azonban ez a kérdés már nem volt aktuális.12 12 Péter, L.: Ius Resistendi i. m. 130. 13 Érdemes megemlíteni, hogy elvileg a Szent Korona-tan sem csak a hatalom korlátozásaként értelmezhető. A nemzet és az uralkodó koronában való organikus egyesülésének koronként több értelmezése és jelentése is lehetett, ezért nem mindegy, milyen korszakban és hatalmi viszonyok között történt a tan felelevenítése. A Szent Korona-tan eleme lehet ugyan a hatalom korlátozása és így akár az Aranybullához társított ellenállási hagyomány is, ám erős állami/uralkodói hatalom esetén nem kétséges, hogy az „organikus” egyesülés során valójában a nemzet/társadalom marad alul az államhatalommal szemben, az ellenállási jog jelentősége pedig meglehetősen lecsökken ebben a viszonylatban. Már a dualizmus idején folytak viták arról, hogy a korona szimbolikus testében miként értelmezhető a fej (uralkodó) és a test többi részének a viszonya. Ferdinándy Géza például arra figyelmeztetett, hogy ez az organikus test-metafora alkalmas az abszolutizmus igazolására is. Törő László Dávid: „A szellemtörténet is csak az adatokból indulhat ki.” Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái. Bp. 2020. 32-33. 14 Egyed István, Magyary Zoltán és Teleki Pál példájához lásd Gieger András: Alkotmányosság és nemzeti identitás - a magyar történelem kontextusában. In: Kötőerők. Az identitás történetének térbeli keretei. Szerk. Uő. Bp. 2009. 70. 15 Schweitzer Gábor: „A tisztességes jogtanát.” Molnár Kálmán pályaképe. Bp. 2019. 16 Egyed István közjogász például egyenlőségjelet tett az „ősi alkotmányhoz” való ragaszkodás és az államiság közé. Schweitzer G.: Közjogi provizórium i. m. 40. 17 A professzionális történetírás eleve magában hordozta a jelenre való utalás lehetőségét (a historizmus a múlt, jelen és jövő egységét hirdette), sőt akár az aktuálpolitizálásnak is. The Engaged Historian. Perspectives on the Intersections of Politics, Activism and the Historical Profession. Ed. Stefan Berger. New York-Oxford 2019. A közjogi hagyományok és az Aranybulla viszonya kapcsán nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a közjogi nacionalizmusnak létezik egy kifejezetten autoriter, az „ellenállásnak” nem sok szerepet szánó értelmezése is.13 Az ezeréves alkotmányosság, a közjogi magyar géniusz, illetve a Szent Korona-tanra történő hivatkozás valójában éppen az alkotmányosság hiányát kendőzte el, ráadásul ezeket a jelszavakat az 1930-as években jogkorlátozások megalapozásához is felhasználták.14 A hazai közjogtudománynak természetesen nem minden képviselője volt híve a jogkorlátozásnak és a közjogi hagyományok autoriter értelmezésének (például a zsidó tör vények ellen tiltakozó Molnár Kálmán pécsi közjogász sem15 ), a Szent Korona-tan és az azzal összefüggő államnemzeti érvelés azonban az ő köreikben is nagy népszerűségnek örvendett.16 Kapcsolattörténeti megközelítések A történetírás látásmódja mindenekelőtt abban különbözött a korábban ismertetett közjogászi állásponttól, hogy a történészeket az Aranybulla elsősorban történeti problémaként foglalkoztatta. Ez nem jelenti azt, hogy ne reflektáltak volna írásaikkal a jelenre,17 ám sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek a bulla kialakulásának gazdasági, társadalmi és politikatörténeti körülményeire, vagy arra, 1122
