Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Tóth Gergely: Az Aranybulla recepciója a 18. századi politikai irodalomban, történetírásban és jogtudományban
TÓTH GERGELY Ugyancsak Tomka Szászky Jánoshoz, illetve Bél Mátyáshoz köthető egy nagy jelentőségű szövegkiadás, amely látszólag csak érintőlegesen kapcsolódik az Aranybullához, ám a többszáz jegyzet, amelyet a két tudós fűzött a textushoz, nagyon is közel viszi hozzá. A Váradi Regestrumról van szó, amelyet Bél Mátyás a Fráter György-féle 1550. évi kolozsvári kiadás alapján jelentetett meg. Az akkoriban már ritkaságszámba menő kiadvány egyik példányát Bél lelkes segítőtársa, Czemanka András turóci nemesember szolgáltatta, Tomka Szászky pedig a jegyzeteket készítette el — bár ezekhez Bél is több helyen hozzáírt.95 Középkor és kora újkor. I —XIV. Főszerk. Kőszeghy Péter, szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp. 2003—2014. (a továbbiakban: MAMŰL) XII. 79-82. 95 A kiadását lásd Matthias Bel: Adparatus ad historiam Hungáriáé sive collectio miscella monumen torum ineditorum partim, partim editorum, sed fugientium I-II. Posonii 1735(—1746.) I. 191-278. Tomka Szászky János közreműködésére és Bél saját szerepére lásd a szövegközlést megelőző, oldalszám nélküli, 1740. szeptember 1-jére keltezett bevezetőt: [Matthias Belius] Ad Lectorem. In: uo. [ii]. Czemanka segítségére - Bél bevezetője mellett (uo. [ii.]) - lásd Szabó András Péter: Egy elveszett gyűjtemény kincsei. Ondrej Czemanka turóci nemes könyvtára. Magyar Könyvszemle 136. (2020) 214. A Regestrum modern kiadása: Regestrum Varadinense examinum ferri candentis ordine chronologico digestum - Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom. Kiadja Karácsonyi János - Borovszky Samu. Bp. 1903. A jegyzőkönyvre újabban, további irodalommal lásd Hoffmann István — Tringli István: Váradi Regestrum. In: MAMŰL XII. 296-298. 96 Lásd erre Tóth Gergely: Bél Mátyás ismeretlen történeti forrás kiadvány-tervezete: a Collectio scriptorum Hungaricorum. Magyar Könyvszemle 127. (2011) 2. sz. 173-192., 177-180.; Gergely Tóth: The First Edition of Nicolaus Olahus ’ Hungária in Matthias Bel’s Adparatus (1735). In: Nicolaus Olahus 450: Proceedings of the International Conference on the 450th Anniversary of Nicolaus Olahus’ Death / Nicolaus Olahus 450: Tagungsband der internationalen Konferenz zum 450. Todestag Az edíció fontossága abban áll, hogy a közreadóknak - csakúgy, mint kevéssel előbb Jóny Jánosnak az Aranybullánál - a szövegben szembesülniük kellett a 13. századra jellemző kifejezések, társadalmi csoportok sokaságával, amelyek magyarázata komoly kutatómunkát igényelt. Bizonyára belátták, hogy amennyiben nem kísérlik meg eme szavak megfejtését, akkor hiába is adnák ki a szöveget, mert az a saját korukra nézve már önmagában nem volt értelmezhető. Ezért láthatóan célul tűzték ki a fogalmak magyarázatát, mivel az értelmezni kívánt kifejezéseket kiskapitálissal jelezték a jegyzetekben, ezzel is rendszerezve, tematizálva a megjegyzéseiket. Segítségül kínálkoztak azonban nekik más források: elsősorban a törvényszövegek, kisebb mértékben pedig elbeszélő források és oklevelek. Természetes, hogy már csak a keletkezési ideje miatt is sűrűn idézték, párhuzamba állították a Regestrummal az Aranybulla rendelkezéseit. Az eredmény a hibák ellenére is lenyűgöző lett. Bél AdparatusÁXA általában is jellemző a filológiai és egyéb magyarázó jegyzetek sűrű egymásutánja a közölt szövegek alatt, amelyekkel a tudós szerző bevallottan is a nyugat-európai forráskritikai módszereket — elsősorban a nagy példakép, Lodovico Antonio Muratori kútfőgyűjteményét {Rerum Italicarum scriptores) - imitálta.96 Vagyis a jegyzetapparátusra vonatkozó 1105
