Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
BALOGH ÁDÁM TIBOR életet. Az országban dúló polgárháború erős benyomást gyakorolt a nemzetközi közvéleményre. Világszerte jelentős sajtóvisszhangot és fegyveres intézkedéseket váltott ki.171 A Rio de Janeiróban zajló harcok a korszak nagyhatalmainak — Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Németország stb. — érdekeit sértették, ezért késznek mutatkoztak arra, hogy szükség esetén közbeavatkozzanak, és megvédjék kereskedelmi hajóikat, ügynökségeiket, állampolgáraikat. 172 A lázadás során többen feltételezték, hogy a felkelők restaurálni akarják a császárságot. Még ha ennek nem is volt komoly realitása, többen eljátszottak a gondolattal: ez a lehetőség akár a gazdasági kapcsolatok újrarendeződését is lehetővé tehetné.173 Addig nem látott nemzetközi flotta sorakozott fel, melybe beletartoztak az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Ausztria-Magyarország hadihajói. Ez a nemzetközi tengeri haderő hűen tükrözte a brazil állammal érdekviszonyban lévő országok hálózatát.174 171 Joao Paulo Alsina Jr.: Rio Branco, Grand Strategy and Naval Power. (Rio Branco, grande estratégia e poder naval). Revista Brasileira de Politica Internacional 57. (2014) 2. sz. 9-28., itt: 12. 172 Joseph Smith: Brazilian Diplomacy and Foreign Intervention in the Brazilian Naval Revolt, 1893-94. Revista Complutense de História de America 26. (2000) 117-134., itt: 118-119. 173 Wittman T: Latin-Amerika története i. m. 348. 174 Balogh Ádám Tibor: Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik hadihajójának brazíliai kiküldetése. Őfelsége Zrínyi korvettje Rio de Janeiro partjainál 1893-1894-ben. In: Hadtörténeti Múzeum Értesítője 17. Szerk. Závodi Szilvia. Bp. 2018. 79-100., itt: 82. (A konfliktusról lásd még Hélio Leoncio Martins és Joseph Smith munkáit.) 175 Az osztrák-magyar hadihajók a császári és királyi haditengerészet lobogójával voltak ellátva, amelyet szárazfölddel vagy barátságos ország hadi- és kereskedelmi hajóival találkozva felhúztak, ezzel mutatva meg, hogy mely államot képviselik. Ha kereskedelmi hajó felvont lobogóval haladó császári és királyi hadihajóval találkozott akkor az is köteles volt viszonozni a gesztust. Csonkaréti Károly: A császári és királyi haditengerészet lobogója. Haditechnika 37. (2003) 4. sz. 20-27., itt: 24. 176 Lawrence Sondhaus: The Naval Policy of Austria-Hungary, 1867-1918: Navalism, Industrial Development, and the Politics of Dualism. West Lafayette, 1994. 138. Milyen szerep jutott ekkor Ausztria-Magyarország hadihajójának? A kereskedelmi és nagyhatalmi érdekek képviseletében osztrák—magyar hadihajók ekkoriban rendszeresen gyakorolták a lobogómutatást175 a nemzetközi vizeken, mely során felkeresték a brazíliai kikötőket is a növekvő dél-amerikai kereskedelmi érdekek miatt.176 A cirkálások alkalmával oltalmazták a kereskedelmi járatokat, illetve tudományos és gazdasági felméréseket készítettek, majd az úton szerzett tapasztalatokról helyzetjelentéseket küldtek az osztrák—magyar haditengerészetnek és a helyi diplomáciai képviseleteken keresztül a külügyminisztériumnak. Néhány példát említve: a Donau fregatt kereskedelmi jelentéseket tett 1883-1884-es útja során a brazíliai viszonyokról. Az Aurora korvett 1884—1885-ös expedíciója alkalmával állt meg Brazíliában. 1885-1886-ban az Albatros ágyúnaszád járt ott, 1051
