Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Géra Eleonóra: A spanyolnátha emlékezete. A spanyolnátha, az első világháború lábjegyzete
GÉRA ELEONÓRA a ragályban, didereg az ápolónő, és a patikus nem győzi a munkát. Csüggedten roskad össze minden babona és tudomány, amit az emberiség az egészsége körül felépített”29 — írta Krúdy az ismeretlen járványról. Melly József orvos így emlékezett vissza azokra az időkre: „az 1918. évi influenzapandémiával szemben milyen szomorúan tanácstalanul állottunk, s alig találtunk eszközöket arra, hogy legalább a nagyközönség érthető idegességét csillapítsuk.”30 Különösen félelmetes volt ez a tapasztalat az olyan nagyvárosok lakói számára, mint Budapest, ahol a település- és az iskolaegészség-ügy, legalábbis a belső kerületekben, néhány évtized alatt rendkívül látványos fejlődésen ment keresztül. Az ismeretlen kórokozó kiváltotta járvánnyal szemben azonban nem tudtak igazán eredményesen fellépni, így a hasonló esetekben bevált, évszázados mechanizmusokat követve cselekedtek. A naponta újabb, részben egymásnak ellentmondó tudományos hírek elbizonytalanították a laikusokat, ezért sokan már csak hellyel-közzel követték a szakemberek vitáit. Az emberek egyre kevésbé az egészségügytől várták a megoldást, ezért világszerte előtérbe került az állam és a helyi közigazgatás szerepe. Amire az orvostudomány nem talált választ, azt rendészeti úton próbálták megoldani. 29 Uo. 30 Melly J: A járványos betegségek viselkedése i. m. 1063. 31 Fecsegéssel gyógyítják - a spanyol-betegeket. A járványbizottság ráér. Fővárosi Hírlap, 1918. október 23. 3. 32 Idézi Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben. Bp. 2010. 351. Hatósági védekezés — egyéni védekezés — politikai kérdés A politikusok, városatyák gyorsan meglátták a járványkezelésben és az ehhez kapcsolódó kommunikációban rejlő rendkívüli lehetőségeket.31 A kialakult helyzet az 1872- es kolera idejét idézte, amikor az orvosok és a laikus városatyák közötti presztízsharcban a szakemberek maradtak alul, mivel utóbbiakat a közvélemény kevésbé vélte hatékonynak. Ezt a szembenállást jól tükrözi az egyik vízivárosi esküdt dualizmus kori helyzetelemzése: „ha a járvány megszüntetése körül valakinek érdeme van, úgy az érdem legkevésbé az orvosoké, mintsem a vészbizottságoké és elsősorban a rendkívül buzgó helyettes polgármesteré, Petrovics Szilárdé ”.32 1918-ban Body Tivadar polgármesterről nyilatkozott igen elismerően a főváros házi lapja: „Amit a spanyol-járvány körül cselekedett, az tényleg virtuozitás az adminisztrációban. Világos fejjel, gyors kézzel, tekintetek nélkül való szigorúsággal intézkedik és ha a kormány a teljhatalom megadása körül nem késlekedik, akkor a polgármesternek sikerült volna a járványt csírájában megfojtani. A minisztériumban azonban ezúttal olyan lassúsággal 105
