Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Arany Krisztina: Firenze és a Német-római Császárság kapcsolata IV. Károly uralkodásától Luxemburgi Zsigmond haláláig
ARANY KRISZTINA császári költségvetésbe fizetendő pénzügyi hozzájárulásról.53 Pitti hosszas leírása szerint a tárgyalások jól végződtek. A firenzeiek csökkenteni tudták a császári tárgyalófelek által kért túlzottan magas összeget, és sikerült meggyőzniük a császárt, hogy haladéktalanul induljon Itáliába.54 Pitti maga is kapott egy címerbővítést Ruperttől. Az adományozott végtelen hálától és büszkeségtől vezérelve még egy olasz nyelvű szonettet is költött, amelyben leírta a címert, és megénekelte a Reichsregisterbüchert, a német-római császári kancellária másolati könyveit is, amelyekbe az adományt bejegyezték.55 A szonett talán nem tartozik a kiemelkedő irodalmi művek közé; ugyanakkor versbe szedve örökíti meg az egyik legjelentősebb német-római kancelláriai forrást, az emlékirat pedig értékes, ugyanakkor szubjektív forrásnak tekinthető a szerző diplomáciai küldetéséről. 53 Lásd Bonaccorso di Neri Pitti emlékiratait: Pitti, B.: Ricordi i. m. A firenzei kormányzatnak a küldetéséről szóló jelentéséről lásd RTA V, Nr. 27. A megállapodásról lásd RTA IV, Nr. 301., 358. 54 Firenze, 1401. máj. 12. A firenzei Comune levele a császár meghívására Itáliába, a koronázásra. RFA IV, Nr. 304. (Nürnberg, 1401. máj. 22.); I. Rupert levele Firenzébe a császári koronázást célzó római útjához való anyagi hozzájárulásról: RFA IV, Nr. 305.; Lazzarini, íz Communication and Conflict i. m. 207. 55 Az eredeti szöveget lásd Pitti, B.: Ricordi i. m. 425-426.: „CCCCI e mille 1 ’ an corant, / Nella cittá di Trento re Rupert / Volle lo scudo mio esser copert / De l’arme suo’, lion d’oro rampant / E voile e comandó in quello stant / Nel suo ligistro fosse scritto apert / Il nome di noi cinque, sicché ciert / Ciascun 1’avesse nello scudo ondant. I Donocci brivilegio e fecci degni / Di nobiltá co ’nostri discendenti; / Possiam portare in arme nostri segni.” — „Ebben az 1401. évben /Trento városában Rupert király / Elrendelte, hogy címeremet / Saját címerével, egy arany oroszlánnal egészítsék ki / Megparancsolta és elrendelte ott helyben, / Hogy a császári másolati könyvbe írják be / Ötünk nevét, hogy mindegyikünk [címerén,] / Hullámos pajzsunkon ott legyen az oroszlán. / Megadta nekünk ezt a kiváltságot, és méltóvá tett bennünket / Nemességre, leszármazottainkkal együtt. / Jogunk van címerünkben az ő címerét viselni, / a nemesi rang egyéb jeleivel együtt.” A kiterjesztett címer adományozásról lásd még: RTA V. 58. 10. jegyzet. 56 Cronica volgare di anonimo fiorentino: dali’anno 1385 al 1409 / giá attribuita a Piero di Giovanni Minerbetti. A cura di Elina Bellondi. Cittá di Castello 1915-1918. 262-269. 57 Velence, 1402. jan. 14. Rupert király levele Strasbourgba a sikertelennek bizonyult római utazás kísérletéről és Firenze tartozásáról: RTA V, 246., sub. Nr. 185. Pitti képe az uralkodóról egy kissé felkészületlen, de összességében pozitív személyiséget mutat, persze értékelése nem volt teljesen önzetlen. Más firenzei krónikások nem osztották Rupertről alkotott jó véleményét.56 Elődjeivel, a Luxemburg-dinasztia császáraival ellentétben Pfalzi Rupert nem rendelkezett jelentős ezért állandóan pénzhiánnyal küzdött, a pótlást a császári jövedelmekből remélve. Rupert a Luxemburgi-házat nagy veszélynek tekintette újonnan megszerzett trónjára nézve, ezért rá lehetett venni, hogy Itáliába induljon, és mindenekelőtt Firenze érdekeit támogassa a milánói herceggel szemben. Az új uralkodó itáliai hadjárata azonban végül egy évvel később, a firenzei kormány megdöbbenésére és csalódottságára, kudarcot vallott.57 így nem lehetett arra számítani, hogy Firenze erős támogatója lesz Itáliában, illetve, hogy feloldja az egyházszakadást, amely az itáliai városokat állandó bizonytalanságban tartotta. 1013
