Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Arany Krisztina: Firenze és a Német-római Császárság kapcsolata IV. Károly uralkodásától Luxemburgi Zsigmond haláláig
FIRENZE ÉS A NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁRSÁG KAPCSOLATA Kezdetben tehát Firenze volt az, amely kerülte a diplomáciai kapcsolatok felvételét. E húzódozást feltehetőleg a város Vencel apjával és elődjével kapcsolatos korábbi tapasztalatai indokolták. A firenzeiek ekkor már egyértelműen rendkívül drágának és megbízhatatlannak tartották a császári védelmet, Vencel pedig nem volt elég kitartó és határozott annak érdekében, hogy legyőzze az ellenállásukat,37 ráadásul hamarosan készségesebb szövetségesre talált a milánói Gian Galeazzo Visconti személyében, akit tábornoki helytartóvá nevezett ki. (Legalább még egy alkalommal azonban biztosan megpróbált Firenzével szövetkezni a tervezett római úthoz, ezt azonban a firenzei kormányzat ismét visszautasította.)38 ambasciadori, perocché piú tempo, bene due anni innanzi, s’era ricevuti ambasciadori da lui per tre volte, infino a questo di Di ehe ogni volta gli era risposto di rispondere per boce viva, e poi praticato, e essere eletti ambasciadori, e cosi tre volte eletti, ma non iti; pure in questo mese andarono, e furono questi: Niccolo da Rabatta e Marchionne di Coppo Stefani e Zanobi Guidotti, legnaiuolo, e per notaio per fare le scritture andó ser Francesco di set Lando Fortini. Stetto mesi cinque e di e non feciono conclusione, e sarebbesi concluso con meno spesa di 30000 fiorini, avendo ció ehe ’1 Comune addimandava.” 37 Vencel ellentmondásos politikai tevékenységéről lásd még Hlavácek, I.: Höfe i. m. 64. 38 Lee, A.: Humanism and Empire i. m. 162. 39 A háború kitörésének az volt az oka, hogy a pápai legátus elutasította Firenze gabonakérelmét, ugyanakkor John Hawkwood zsoldosvezér firenzei területre tört be. Firenze mindezt a meggyengítésére tett kísérletnek tekintette, felállított egy városi háborús magisztrátust, az Otto di Guerrát, és ligát szervezett az avignoni pápai udvar ellen, válaszul a pápa kiátkozta a várost. A háború elnevezése Otto di Santi, a felállított magisztrátus nevének módosításából származik, amellyel Firenze értékelte álláspontját a kiátkozásával kapcsolatban is. 40 Lee, A.: Humanism and Empire i. m. 162. 41 Uo. A pápasággal megromlott viszony az 1375-1378-as Otto Santi háborúval érte el a tetőpontját, egy olyan időszakban, amelyet egyrészt a pápaság római visszatérésének előkészületei, másrészt a Közép-Itáliát sújtó járványok és éhínségek határoztak meg.39 Ez az időszak negatívan hatott a külföldön szerencsét próbáló firenzeiek lehetőségeire is. Firenze pedig újra a Német-római Birodalom támogatását kereste, azzal próbálta ellensúlyozni a pápaság növekvő követeléseit, a császár támogatására azonban nem számíthatott Gian Galezzo Visconti egyre fenyegetőbb expanzív politikájával szemben.40 Coluccio Salutati, Firenze kancellárja (1374-1406) és más korabeli humanisták azon a véleményen voltak, hogy a távoli birodalom, mint fő-hűbérúr, elvben sikeresen megvédhette volna a toszkán várost, ha nem az a IV. Vencel a császár, aki végül 1395-ben jelentős összegért cserébe Milánó hercegi címét adományozta Visconti számára. 41 A német fejedelmek megdöbbenésére és Firenze kétségbeesésére az uralkodó egy területileg független hercegséget hozott létre. A firenzeiek számára ez volt az utolsó csepp a pohárban, így nem meglepő, hogy a firenzei kormány Vencel trónfosztásában és egy új császár megválasztásában látta a megoldást. A többi lehetséges jelölttel szemben határozottan Pfalzi Rupertet 1010
