Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Arany Krisztina: Firenze és a Német-római Császárság kapcsolata IV. Károly uralkodásától Luxemburgi Zsigmond haláláig
ARANY KRISZTINA helyzete határozottan kedvező volt e téren, a Cseh Királyság jövedelmei által biztosított jelentős anyagi forrásokra támaszkodhatott, pénzügyekben való jártasságát pedig a kutatás is igazolja.21 Villani emellett dicsérte a császár tárgyalási készségét és döntéshozói kvalitásait is.22 A császár leírása összességében egy józan, rátermett és kissé takarékos kereskedő tulajdonságait mutatja, ami feltehetőleg nem volt idegen a firenzei krónikás értékrendjétől. Villani véleményét a császár Itáliába érkezéséről az is befolyásolhatta, hogy negatívan vélekedett a korrupt pápaságról, az egyházszakadásról és azokról a guelf párthoz tartozó firenzei honfitársairól is, akik azt a politikát követték, hogy személyes ellenfeleiket Firenzében ghibellineknek bélyegezték és eltiltották őket a városi hivataloktól. A császár megjelenése pedig reményt adott arra, hogy a feszült és kaotikus politikai helyzet normalizálódhat.23 21 Lásd Weiss, S.: Karl IV. i. m. 207-220. 22 Villani, M.: Cronaca i. m. b. 4, c. 74, o. 151: „Suo costume era eziandio, stando a udienza, di tenere verghette di salcio in manó e unó coltellino, e tagliare a suo diletto minutamente e öltre al lavorio delle mani, avendo gli uomini ginocchioni innanzi a sporté le loro petizioni, movea gli occhi intorno a’ circostanti per modo, ehe a coloro ehe gli parlavano parea ehe non dovesse attendere a loro udienza e nondimeno intendea e udiva nobilmente e con poche parole piene di sustanzia rispondenti alle domande, secondo sua volontá e senza altra deliberazione di tempo o di consiglio facea pienamente savié risposte. E peró furono in lui in uno stante tre atti senza offendere o variate l ’intelletto, il vario riguardo degli occhi, il lavorare con le mani e con pieno intendimento dare l ’udienze e fare le premediate risposte, cosa mirabile e assai notevole in uno signore.” - „Szokása volt az is, hogy az audiencián ülve fűzfa vesszőket és egy kis kést tartva a kezében kedvére faragott aprólékosan, és a keze munkája mellett, miközben az emberek térdepeltek előtte, hogy előadják kéréseiket, a tekintetét úgy járatta a körülötte lévő emberek között, hogy úgy tűnt a hozzá szólóknak, nem is figyel rájuk és nem hallgatja őket, pedig tiszteletreméltó módon meghallgatta és értette [mondanivalójukat], és kevés, de bölcs szóval, a kérdésekre válaszolva, akarata szerint, minden egyéb tanácskozás nélkül, bölcs válaszokat adott. És így egyszerre cselekedett háromféle dolgot anélkül, hogy az értelmét gyengítette volna, szemeivel folyamatosan felmérte a körülötte lévőket, [miközben] kétkezi munkát végzett és ugyanakkor figyelte és értette az audiencián elhangzottakat, és gyors válaszokat adott, ami figyelemre és csodálatra méltó egy úr esetében.” 23 Matteo Villani középosztálybeli kereskedőként maga is belekeveredett a nagy városi frakciók vitáiba, ami oda vezetett, hogy 1362-ben egy ghibellin-ellenes perben bíróság elé állították. Gene A. Brucker: Florentine Politics and Society 1343-1378. Princeton 1962. Lásd még Alexander Lee: Humanism and Empire: The Imperial Ideal in Fourteenth-Century Italy. Oxford 2018. 143-145. 24 Benvenuto da Imola kapcsán lásd Lee, A.: Humanism and Empire i. m. 153. „Carolus de Lucimborgo [...] qui bis venir Italiam, maxime secundavice, tempore Urbani V cum terribili exercitu [...] ab omnibus pecunias accepit, et omnium libertates, quas potuit, vendidit: vivat ergo infamia semper eins”- „Luxemburgi Károly [...], aki kétszer jött Itáliába, másodjára V. Orbán pápa idejében érkezett iszonyatos hadsereggel [...] mindenkitől pénzt vett el, és eladta mindazokat a szabadságjogokat, amelyek felett rendelkezett: ezért gyalázata örökké él.” Az idézet uo. 154. 66. jegyzet. IV. Károly második itáliai útja már egyértelműen sokkal negatívabb visszhangot váltott ki az itáliai szerzőkből, ahogyan azt a humanista Benvenuto da Imola leírta.24 Ez nem is annyira meglepő, tekintve, hogy az uralkodó ismét jelentős pénzbeli hozzájárulást követelt itáliai alattvalóitól. IV. Károly igen hatékonyan kezelte a császári jövedelmeket, köztük a firenzei hozzájárulásokat is, amit a Firenzei Állami Levéltárban őrzött császári 1007
