Századok – 2022

2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Arany Krisztina: Firenze és a Német-római Császárság kapcsolata IV. Károly uralkodásától Luxemburgi Zsigmond haláláig

ARANY KRISZTINA

polgárok kaptak is megbízást ilyen kiküldetésekre.7

Ezek a követségek természetesen költségesek voltak, és időnként veszélyesek is lehettek, ám egyúttal lehetőséget is nyújtottak a legátusoknak arra, hogy kiszélesítsék érdekeltségi körüket, és a kiszemelt politikai-gazdasági központokban üzletet bonyolíthassanak. Esetenként lehetőségük nyílt arra is, hogy belépjenek annak az uralkodónak a szolgálatába, akivel korábban a firenzei állam megbízásából tárgyaltak.8

így az egyes államokba irányuló diplomáciai küldetések (vagy esetleg éppen azok időszakos hiánya) a politikai és diplomáciai szempontok mellett általános információkat szolgáltatott arról is, hogy a követek milyennek értékelték a térség által kínált gazdasági lehetőségeket.

7 A firenzei követekre és követi feladatok ellátására vonatkozó városi statútumokra lásd Patrick

Gilli:

Ambassades et ambassadeurs dans la législation statutaire italienne (XIIIe-XIVe siècle.) In: De l’ambassadeur. Les écrits relatifs à l’ambassadeur et à l’art de négocier du Moyen Age au début du XIXe siècle. Ed.

Stefano Andretta

- Stéphane Péquignot - Jean-Claude Waquet. Roma

2015.

(

https://bit.ly/

3yyQBXR, letöltés

2022.

jún.

10.);

Lásd

még Nadia

Covini- Bruno Figliuolo- Isabella Lazzarini

- Francesco Senatore:

Pratiche

e norme di

comportamento

nella diplomazia italiana. I carteggi

di Napoli, Firenze, Milano,

Mantova

e

Ferrara

tra

fine XIV e fine XV secolo. In: De l’ambassadeur i. m. (https://

bit.ly/3bAyElT, letöltés

2022.

jún.

10.)

8 Cronaca di

Matteo Villani.

In:

Cronache di Dino Compagni e di Giovanni, Matteo e Filippo Vil

lani. Padova

1841.

9 Lásd

Hlavácek, I.:

Höfe

i.

m. 63.

10 Ellen

Widder: Die Luxemburger und die Städte. Königtum und Komune im Spatmittelalter. In: Rom 1312. Die Kaiserkrönung Heinrichs VII. und die Folgen. Die Luxemburger als Herrscherdynastie von gesamteuropäischer Bedeutung. Hrsg. Sabine Penth - Peter Thorau. (Forschungen zur Kaiser- und Papstgeschichte des Mittelalters. Beihefte zu J. F. Böhmer, Regesta Imperii

40)

Köln 2016. 221-257.

11 Peter Herde: Guelfen und Gibellinen beim Romzug Heinrichs VII. In: Rom 1312. i. m. 43—58.

A firenzeiek részéről a birodalmi diplomáciai kiküldetések rutinszerűnek tekinthetők. Firenze valójában a regnum Italicum részeként, s bár annak perifériáján, de a Német-római Birodalom érdekszférájába tartozott, és az évszázadok során ambivalens viszonya alakult ki a többnyire távoli uralkodóval.9

A városállam következetesen igyekezett megvédeni tényleges autonómiáját, és ezzel párhuzamosan aktívan próbálta kiterjeszteni ellenőrzését a szomszédos területekre vikáriátusok formájában.10

Firenze viszonyulását a Német-római Birodalomhoz és annak uralkodóihoz nagyban befolyásolta a rendkívül összetett regionális és belpolitikai helyzet, a guelf és ghibellin pártok egymással szemben álló városi frakciói és azokon belüli konfliktusai, ahogyan azt a szakirodalomban is elemezték.11

E tekintetben a 14. század rendkívül változékony és ingatag politikai viszonyokat hozott a toszkán városállam számára. Valójában a 14. század első felében Firenze a guelf vezetés alatt változatlanul a pápaság hűséges szövetségeseként lépett fel az egyház és a birodalom közötti konfliktusban, annak ellenére, hogy a 14. század közepétől Közép-Itáliában a regionális érdekellentétek egyre erősödtek.

1003