Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Demeter Gábor – Szilágyi Zsolt – Pinke Zsolt: Sártenger és búzatenger. Mérlegen az alföldi gabonakonjunktúra és a vízszabályozások regionális következményei (1720–2020)
DEMETER GABOR - SZILAGYI ZSOLT - PINKE ZSOLT Jelmagyarázat: *Akét terület nem teljesen ekvivalens 1786-ban és 1895-ben. **1786-ban megfelezve a rét a kisbirtok és nagybirtok között. ***1910-ben 5 kh szántó és rét (napszámosok nélkül), miközben a nagybirtokkal együtt az „átlag” 30 kh. Forrás: Palugyay L: Magyarország történeti III. i. m.; Gazdacímtár 1897. i. m.; Jász-Nagykun-Szolnok vármegye adóközségeinek területe i. m. alapján saját számítás 1895 (1910) oo év 249 800 69 200 urasági szántó (kh) 396 500 (436 500) 160-189 000 paraszti szántó (kh) 110 000 p P urasági rét és legelő (kh) 167 000 p paraszti legelő és rét (kh) 49 100 (gazdaság) (108 900 birtokív) kb. 20 000 (6 fös családokkal) kisbirtokosok száma 00 00 364 000 legelő mérete (kh) 91 000 238 700 rét mérete (kh) 8 kh szántó és 4 kh rét (napszámosok nélkül)*** 8-9 kh szántó 6 kh rét** (zsellérekkel) zsellérek nélkül: 10-12 kh szántó, az ártértől távolabb 12-16 kh szántó átlagos kisbirtokméret l táblázat A szántóterület és a kisbirtok átlagméretének változása Jász-Nagykun-Szolnok megyében (1786-1910) 997
