Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Tóth Imre: IV. Károly visszatérései és az osztrák–magyar határkérdés ügye
TÓTH IMRE már az egyik is elég lett volna, hogy az ellenzék a kormány alkalmatlanságát hangoztassa. A számos kritikával illetett kabinetnek szembe kellett néznie a sajtó támadásaival, amely a királypuccsot nagyrészt a burgenlandi kérdésben erőtlennek mutatkozó kormány tehetetlenségével hozta összefüggésbe. Az antant nagyhatalmak felelősségét is felvetették persze, mivel tétlenkedésük azok malmára hajtotta a vizet, akik dacolva a békeszerződésekkel akadályozták azok végrehajtását.42 42 Francis Oswald Lindley Curzon külügyminiszternek. Bées, 1921. okt. 23. TNA FO 371/6106. fol. 85. 43 LojkóMiklós: Meddling in Middle Europe. Britain and the „Lands Between” 1919-1925. Bp.-New York 2006. 180. Az osztrák kormány mellett támogatólag lépett fel a csehszlovák vezetés, amely szerint Károly visszatérése a nyugati magyar megyék helyzetének rendezetlensége miatt volt lehetséges, és ez az ügy a teljes közép-európai békét fenyegeti. Edvard Benes csehszlovák miniszterelnök és külügyminiszter, aki Nyugat-Magyarország, illetve Burgenland kérdésével kapcsolatban kétszer is kénytelen volt nemzetközi színtéren kudarcot elkönyvelni, ezúttal úgy érezte, hogy itt a lehetőség elképzelései megvalósítására. (Kudarc volt a térségen áthaladó korridor tervének elutasítása, és nem vezetett sikerre a magyar-osztrák határvitában felajánlott közvetítői szerep sem, amit aztán az olasz kormány játszott el Velencében.) Benes számára viszont nem csupán az volt a fontos, hogy a konkrét probléma kapcsán végre eredményt tudjon felmutatni, Ausztria közelítése a kisantanthoz, illetve a kisantanton belüli vezető szerep volt a valódi tét. A restaurációs válságból logikusan következhetett egy olyan fejlemény is, hogy a kisantant kibővül Ausztriával. Végül azonban az osztrák keresztényszocialista irányzat hívei és a nagynémet párt támogatói ellenezték, hogy a kormány ebbe az irányba elkötelezze magát. Részben azért, mert ez a lépés a Magyarországhoz fűződő viszonyt jelentősen megterhelte volna, de leginkább azért, mert a Prága melletti elköteleződésnek egyértelműen németellenes éle lett volna. (Ismerve az előzményeket - főként a nyugat-magyarországi-burgenlandi területre irányuló cseh ambíciókat - az is igencsak kétséges volt, hogy a velencei protokoll esetleges érvénytelenítése valóban Ausztria javát szolgálta volna.) Schober az ország súlyos helyzetére való tekintettel a soproni népszavazás utolsó napján Lányban ugyan politikai és gazdasági szerződést írt alá a csehszlovák kormánnyal, Ausztria pedig 1922 elején Benes közreműködésével ötmillió font összegű kölcsönhöz jutott a londoni pénzpiacon, az az osztrák elköteleződés azonban, amelyre a csehszlovák miniszterelnök számított, nem valósult meg. A csehszlovák kapcsolat végül mindenesetre hozzájárult ahhoz, hogy Schobernek a kormány éléről idő előtti távoznia kellett.43 A csehszlovák miniszterelnök egyértelműen a magyar kormányt tette felelőssé a kialakult helyzet miatt, mivel az szerinte az égvilágon semmit sem tett a nyugat-magyarországi felkelők megzabolázása érdekében. Éppen ellenkezőleg — vélte 955
