Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Murber Ibolya: Habsburg IV. Károly restaurációs elképzelései. Osztrák és magyar válságkezelés
HABSBURG IV. KÁROLY RESTAURÁCIÓS ELKÉPZELÉSEI kormányzóként aktív József főherceg törekedett a hatalom átmentésére. 1919. augusztus 7-én bejelentette, hogy kormányzóként átveszi az állami főhatalmat Peidl Gyula kormányától. Augusztus 15-én a nemzeti hadsereg fővezéreként Horthy Miklós még József főherceg kezébe tette le a hivatali esküt. A rövid Habsburg-közjáték augusztus 23-án azonban véget is ért; József főherceg átadta a román megszállás miatt inkább csak szimbolikusan birtokolt állami főhatalmat a Horthy körül formálódó vezetésnek. A belső konfliktusoktól sem mentes új vezetés hatalma megszilárdítása érdekében kezdetben együttműködött - főként Nyugat-Magyarországon - a legitimistákkal és radikális-nacionalista tisztek által vezetett félkatonai egységekkel is.41 A győztes hatalmak sokáig az utódállamok belügyének tekintették, hogy milyen államformát választanak, és milyen módon rendezik a viszonyukat a Habsburguralkodóházzal. 1920. február 2-án azonban a világháborús győztes államok külügyminisztereiből álló Nagykövetek Tanácsa is állást foglalt a Habsburgház trónigényével szemben.42 41 Ibolya Mürber: Grenzziehung zwischen Ver- und Entflechtungen. Eine Entstehungsgeschichte Deutsch-Westungarns und des Burgenlandes. Wiesbaden 2021. 55.; Botlik József: Nyugat-Magyarország sorsa 1918-1921. Vasszilágy 2008. 98-99. 42 Ormos M.: „Soha, amíg élek!” i. m. 21. A magyar ellenforradalmi rendszer megszilárdulása éveket vett igénybe. Az 1920-as ismételt államformaváltást nem egy „forradalmi” politikai fordulat indukálta, mint az 1918 őszén történt. Hiszen a politikai-ideológiai őrségváltás már 1919 kora őszén lezajlott, így 1920 tavaszán a királysághoz való visszatérés inkább a rendszer konszolidálását szimbolizálta és szolgálta. Az 1920. február 27-ei nemzetgyűlési törvény rendelkezett „az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről”, illetve a kormányzó megválasztásáról, de még nem érintette az államforma kérdését. A nemzetgyűlés 1920. március 1-jén Horthy Miklóst kormányzóvá választotta. Majd az 1920. március 18-ai 2394/1920. sz. miniszterelnöki rendelet hatályon kívül helyezte a forradalmak intézkedéseit, és visszaállította az 1918. november előtti államformát, a monarchiát: Magyarország király nélküli királyság lett. Mindezek az államformát is érintő intézkedések ugyan az antant tudtával és jóváhagyásával történtek, de magyar belpolitikai döntések és hatalmi rivalizálások eredményei voltak. A kérdés ekkor azonban még nyitott volt: ki üljön a trónra? A Habsburgok adják a magyar uralkodót, vagy a szabad királyválasztók javára billenjen a mérleg, illetve egy harmadik verzió valósuljon meg, és Magyarország tartósan király nélküli királyság legyen? IV. Károly és az őt támogató legitimisták értelmezésében a magyar királyság visszaállítása egy lépéssel közelebb vitte őket a remélt restaurációhoz. 934