Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Murber Ibolya: Habsburg IV. Károly restaurációs elképzelései. Osztrák és magyar válságkezelés
HABSBURG IV. KÁROLY RESTAURÁCIÓS ELKÉPZELÉSEI így március 24-én Károly és családja vonattal elhagyta Ausztria területét. Azonban a svájci-liechtensteini határ előtti utolsó ausztriai vonatállomáson, a vorarlbergi Felkdirchben, a távozó uralkodó megfogalmazta harmadik, és egyben utolsó kiáltványát, amelyben az előző két nyilatkozatát (1918. október 16. és november 11.) visszavonta. Ez a lépés azt jelentette, hogy — az addigi deklarációival szemben - nem ismerte el az osztrák köztársaság létét. Ez az újabb kiáltvány mégsem keltett belpolitikai hullámokat, hiszen a korábbiakkal ellentétben ezt már nem hozták nyilvánosságra.34 A későbbiekben ez a feldkirchi kiáltvány adta Károly és a legitimisták számára a jogi érveket és a „legalitást” a későbbi restaurációs lépésekhez. 34 Demmerle, E.: Kaiser Karl. i. m. 118. 35 Kurl Vocelka - Lynne Heller: Die private Welt der Habsburger. Leben und Alltag einer Familie. Graz 1998. 203-220. 36 1919. október 30-án egy törvényi módosítással IV. Károly és családjának magánvagyonát is államosították Ausztriában. 37 Pfoser, A. - Weigl, A.: Die erste Stunde Null. i. m. 168. 38 ÖStA AdRNPA Kabinettsratsprotokolle 1919. márc. 26. Karton 6. A bécsi vezetés számára megkönnyebbülést jelentett az excsászár távozása. Ez megmutatkozott már abban is, hogy a kormányzat nem avatkozott bele Károly és családja - brit felügyelettel zajló - emigrálásának megszervezésébe. Sőt, a Renner-kormány nagyvonalúan a távozó császári családra bízta a vagyonjogi döntést. Az ingóságok kapcsán Károly dönthette el, hogy mit tekint állami vagyonnak és hagy Ausztriában, illetve mit tekint magánvagyonának,35 azaz mit visz magával a svájci emigrációba. Az excsászár feldkirchi kiáltványban rögzített kompromisszumnélküliségére és makacs restaurációs terveire válaszul az alkotmányozó nemzetgyűlés április 3-án elfogadta az úgynevezett Habsburg-törvényeket (Habsburger- Gesetze). Ezek a határozatok szigorúbbak voltak a Németországban elfogadott hasonló értelmű rendelkezéseknél. A Habsburg-dinasztia teljes vagyonát, a családi és udvari vagyont egyaránt,36 minden jóvátétel nélkül államosították. Szociáldemokrata kezdeményezésre az elkobzott Habsburg-vagyont a háborús károsultak (közel 400 ezer fő), jóvátételére létrehozott pénzalapnak adták át.37 (A család magánvagyonának államosítására csak később került sor.) A törvény alapján a Habsburg-család tagjai csak abban az esetben maradhattak Ausztriában, ha hűségnyilatkozatot tettek a köztársaságra. Ugyanaznap elfogadták azt a törvény is, amely a nemesi rangok, illetve a világi lovagi és női rendek feloszlatásáról szólt.38 Ezeket a „régi rend” végét jelentő intézkedéseket a szociáldemokraták kezdeményezték, ugyanis a párt vezetői — részben a magyar Tanácsköztársaság 932
