Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Murber Ibolya: Habsburg IV. Károly restaurációs elképzelései. Osztrák és magyar válságkezelés
HABSBURG IV. KÁROLY RESTAURÁCIÓS ELKÉPZELÉSEI maradni. November elsején azonban kéretlenül tisztek és hadapródok szállták meg a nyári rezidenciát. A radikális baloldali katonák és tisztek által alapított Vörös Gárda (Rote Garde) néhány tagja november 11-én őrizetbe kívánta venni az uralkodót.27 A fenyegető helyzet miatt a többgyermekes ifjú uralkodó még aznap családjával együtt elhagyta Bécset, és átköltözött az egyik uralkodói magánkastélyba, az alsó-ausztriai Eckartsauban. Itt adta ki IV. Károly az úgynevezett eckartsaui nyilatkozatát, amely hasonló tartalmú volt, mint az egy nappal korábbi Német-Ausztriára vonatkozó bejelentése. Ebben lemondott a magyarországi államügyekben való részvételről, de ez a lemondás nem érintette a magyar trónt. Továbbá kinyilvánította, hogy elismeri a Magyarország által választott államformát. November 16-án pedig Budapesten is kiáltották a (nép) köztársaságot. 27 Hans Hautmann: Die verlorene Räterepublik. Am Beispiel der Kommunistischen Partei Deutschösterreichs. Wien 1971. 94. 28 Carlo Moos: Habsburg post mortem i. m. 213. 29 AlfredPfoser—Andreas Weigl: Die erste Stunde Null. Gründungsjahre der österreichischen Republik 1918-1922. Wien 2017. 164. Az államformaváltások után az excsászár célja az időnyerés és erőgyűjtés volt a trón visszaszerzése és az uralkodói dinasztia fennmaradása érdekében. A bécsi ideiglenes kormány azonban igyekezett lezárni a múltat és az uralkodó-kérdést is. Ausztriában szűk bázisa volt a legitimista mozgalomnak. 1918—1919 fordulóján főként a kormánykoalíció szociáldemokrata tagjai tartottak a „reakciótól”, egy esetleges restaurációs kísérlettől.28 A magyar kormány ekkor már egyaránt félt a kommunista aktivitástól és a „reakció” támadásától. December 22-én az osztrák államtanács megtárgyalta a Habsburg-kérdés lezárásának lehetőségeit és igyekezett Károlyra nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy az véglegesen mondjon le a trónról és hagyja el az országot.29 Az uralkodó azonban továbbra is elzárkózott a kompromisszumos megoldástól. Habsburg-restaurációs tervek, 1919-1920 Az egyre erősödő osztrák kormányzati nyomás miatt Károly úgy érezte, nem maradt más választása, mint az előremenekülés. Az excsászár külső segítséget remélt a trónja visszaszerzése érdekében, ezért igyekezett nemzetközi szintre emelni az osztrák államforma és a Habsburg-uralkodóház restaurációjának kérdését. Károly egyre kevésbé érzékelte, hogy tervei felett eljárt az idő. Nem akarta tudomásul venni, hogy a háborús győztesek számára személye és trónigénye már nem jelentett garanciát a közép-európai stabilitás biztosításához. 930
