Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Murber Ibolya: Habsburg IV. Károly restaurációs elképzelései. Osztrák és magyar válságkezelés
HABSBURG IV. KÁROLY RESTAURÁCIÓS ELKÉPZELÉSEI sőt még az osztrák birodalomrészben sem talált pozitív visszhangra. A Wekerlekormány kérésére a közös monarchia föderatív alapú átszervezése nem is érintette volna a magyar királyságot. Ez a magyar hozzáállás már egyértelműen jelezte, hogy Budapest a dualizmust felmondva, az osztrák birodalomrésztől függetlenül egy nemzetállami megoldást szorgalmazott, bár az uralkodó személye ekkor még elfogadható alternatíva volt. Ezt az álláspontot tükrözte az október 20-ai oszt rák-magyar perszonálunióra vonatkozó magyar törvényjavaslat megalkotása is.15 15 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1944. (a továbbiakban: K27) MTJ 34, 1918. okt. 20. 16 Az új osztrák állam alapításáról újabban: Mürber Ibolya: Az osztrák és a magyar válságkezelés 1918- 1920. Hasonlóságok és különbségek a közös birodalom összeomlását követően. Századok 152. (2018) 1293-1320., itt: 1302.; Fiziker Róbert: Frau Kuk halálától a k. u. k. Monarchia összeomlásáig. Az Első Osztrák Köztársaság születésének mítoszai. Állam- és Jogtudomány 60. (2019) 3. sz. 18-31. 17 Peter Berger: Kurze Geschichte Österreichs im 20. Jahrhundert. Wien 2008. 13., 57. Az önállóvá vált Ausztriában és Magyarországon a monarchikus államforma nem a világháborús győztesek nyomására szűnt meg. A köztársaság kikiáltása az újonnan formálódó politikai vezetés válságkezelésének szimbolikus megnyilvánulása volt: a köztársaság a háborús veszteséggel és a „régi renddel” való szakítást, illetve egy új világ kezdetét szimbolizálta. A Habsburg-uralkodóház sorsát végérvényesen a császárvárosban pecsételték meg, ami pedig hatást gyakorolt a magyar államforma kérdésére is. Bécsben október 21-én a birodalmi gyűlés német nyelvű képviselői magukat az ideiglenes nemzetgyűlés tagjaivá nyilvánították és deklarálták az osztrák állam (Deutschösterreich) létrejöttét. A német nyelvű képviselők egy olyan német államban gondolkodtak, amelyet az akkor még szintén királysággal rendelkező Németország részének tekintettek, s így kimondták az anschluss szükségességét is.16 Október 30-án az ideiglenes nemzetgyűlés tagjai közül megválasztották az ideiglenes kormányt a szociáldemokrata Karl Renner vezetésével. A forradalmi nagykoalícióval párhuzamosan tovább tevékenykedett a köztársaság november 12-ei kikiáltásáig a császár által október 27-én kinevezett Heinrich Lammasch kormánya is. A két, magát legálisnak tekintő végrehajtó hatalom konfliktusmentesen működött együtt, ami jól mutatta az államforma kérdésének akkori lezáratlanságát és a kölcsönös konszenzusra törekvés igényét. Ausztriában, ellentétben a magyar fejleményekkel, az állami hatalom — így az uralkodóház, a bürokrácia és a hadsereg autoritása is - a politikai pártok kezébe került.17 Az államformakérdést legintenzívebben a szociáldemokrata párt politikusai befolyásolták, akik számos feltétel teljesülése esetén voltak csak hajlandók belépni a kormánykoalícióba. Az egyik kikötésük az volt, hogy az ideiglenes nemzetgyűlés által hozott jogszabályok uralkodói ellenjegyzés nélkül is 926
