Századok – 2021
2021 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Somorjai Ádám (s. a. r., előszó és jegyz.): Hets János Aurelián OSB naplója, 1939–1945 (Horváth Gergely Krisztián)
TÖRTÉNETI IRODALOM HETS JÁNOS AURELIÁN OSB NAPLÓJA, 1939-1945 S. a. r., előszó és jegyz. Somorjai Adám (A zalaapáti bencés skriptórium kiadványai 1.) Bencés skriptórium, Zalaapáti 2019. 568 oldal Sajátos perspektívából láttatja a második világháború éveinek történéseit a Brazíliában szolgáló pannonhalmi bencés, Hets János Aurelián (1913-1985) naplója. Hets 1939-ben, 26 éves korában érkezett Pannonhalmáról Sáo Paulóba társával, Jordán Emillel, hogy segédlelkészként segítsék három évig a Brazíliában élő katolikus magyarok pár évvel korábban megkezdett pásztó rációját. A háború, majd az azt követő helyzet végül nem tette lehetővé hazatérésüket. Hets naplójának kezdete a kiutazás időszakára, zárása a második világháború európai harcait követő időre esik, amikor téves híradás nyomán arról értesült, hogy a pannonhalmi apátság is elpusztult. Ekkor felhagyott az írással. A napló legalább annyit elárul írójáról, mint a feljegyzett eseményekről. Feltűnő, hogy ahogy múlik az idő, úgy nő a naplóírásra szánt idő és terjedelem. A kiérkezését követő öt hónapban, 1939 végéig összesen csak 23 oldalt írt, de 1940-re is csak 21 oldal jut, ami a következő évben mindössze két lappal több. Hets 1942-ben lendült bele az írásba. Ebben az évben feljegyzéseinek terjedelme 68 oldal, majd 1943-ban eléri a 100 oldalt, 1944-ben 160, végül 1945 első félévében 116 oldal volt. Hets művében egyértelműen keveredik az elmúlt napok dokumentálásának szándéka és az a lelki igény, hogy szerzője mintegy „kiírja” magából az átélt feszültségeket, aggodalmakat, a környezetével szemben támadó ambivalens érzéseket. Általában nem nyílt módja arra, hogy naplóját naponta vezesse, ehelyett heti, tíznapi rendszerességgel készített nagyobb lélegzetvételű összefoglalókat. A napló jelentős részét olyan, a jelenből már rekonstruálhatatlan helyzetek, személyek és találkozások teszik ki, amelyek megörökítése inkább csak annak a fáradhatatlan tevékenykedésnek a lenyomata, amellyel Hets papi hivatásának élt, de amelyek önálló történetté nem állnak össze. „Ez az én monasztikus életem. Szaladni s ezer felé járni” - konstatálja öt év tapasztalatai birtokában (451.). Bizonyos, hogy Hets magának írta naplóját. A témák közötti gyors váltások, az olvasmányélményeiből átemelt sok vendégszöveg - amellett, hogy akár oldalakon át irodalmi szintű élménybeszámolókat, tűnődéseket olvashatunk a világ folyásáról - összességében nem eredményezett olyan alaptextust, amelyet külső szem elé kívánt volna tárni. Többször is hangot ad azonban annak, hogy mennyire hiányzik neki a könyvekkel való foglalatoskodás, a történészi kutatómunka és a tanítás. („írás közben veszem észre: mintha cédularendszerrel dolgoznék.” 492.) Naplóját ezért egy olyan zugnak tekinthetjük, ahová visszavonulhatott napi teendőiből, és rejtetten e másik hivatásának élhetett. Furcsamód viszont csak nyomokban találunk olyan részeket, amelyek a szerzetes lelki életének, Istennel való kapcsolatának volnának tükrei (ennél még álmairól is többet tudunk meg). Hets személyisége mégis átüt a lapokon. Egy, a világra nyitott, gyakorlati észjárású, nagy munkabírású, a tanulásra fogékony, éles szemű és kritikus, rendszerező és nagy összefüggésekben gondolkodó, hívei által tisztelt és szeretett, rendjéhez és hazájához hűséges, a történeti időre érzékeny pap alakja bontakozik ki előttünk. Emellett a latin szentenciákkal teleszórt szöveg Hets Aurelián hatalmas klasszikus műveltségéről is tanúskodik. Hets naplója több síkon is elsőrangú történelmi forrás. Egyrészt egy pap szemüvegén át nézve rekonstruálható belőle a brazíliai magyar diaszpóra élete: az elsőgenerációs földfoglalók küzdelmes mindennapjai, az itthonról a brazil nagyvárosi miliőbe exportált, itt teljes anakronizmusként ható rendies megkülönböztetések és a keresztény-zsidó törésvonalak transzformációi. A kereszteléstől a temetésig tárul elénk az emberi élet összes stációja, a misézés, a pasztoráció, az örökös úton levés az ehhez sem infrastrukturálisan, sem éghajlatát tekintve SZÁZADOK 155. (2021) 4. SZÁM 904
