Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
A HATÁRMENTISÉG KÉRDÉSE ÉS NAGYLÉTA piacközpontnak. A határkijelölő bizottság kérdőíves felmérésének célja a közlekedési, kereskedelmi kapcsolatok feltárása és a felekezeti viszonyok feltérképezése volt.69 Az 1922-es kérdőívek esetében ennek megfelelően valószínűleg a lehető legteljesebb adatrögzítésre törekedtek, hiszen a Határmegállapító Bizottság ezek alapján tájékozódott a helyi kapcsolatokról. Ezenkívül az egykori elöljáróságok pillanatnyi helyzetértékelése is befolyásolhatta a dokumentumok kitöltését. Nagyiétán - úgy tűnik - a kereskedelmi kapcsolatok később is az 1922-es állapotokhoz hasonlóan alakulhattak. Legalábbis erre enged következtetni Portörő János nagylétai lakos személyes emlékezete, amely szerint a heti vásárra az 1940-es években is átjártak Álmosdról, Bagamérból, Kokadról, Monostorpályiból és PocsajbóL70 69 Mürber I.: A burgenlandi impériumváltás i. m. 207. A határmegállapító bizottságok szervezeti felépítéséről és működéséről bővebben lásd Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921-1925. In: „...ahol a határ elválaszt”. Trianon és következményei a Kárpát-medencében. Szerk. Pásztor Cecília. Balassagyarmat-Várpalota 2002. 199-224. 70 Interjú Portörő Jánossal, született 1937-ben. Készült: 2020. márc. 11. A szerző tulajdonában. 71 MNL OL K 51 B g-h-i dosszié. A Határmegállapító Bizottság Nagyiétára vonatkozó iratanyagában a kérdőív nem maradt fenn, ennek ellenére a környező községekben a kérdésekre adott válaszokból levonhatók bizonyos következtetések a vizsgált térség laterális kapcsolataira, illetve a piacközpontok alakulására és azok funkcióira vonatkozóan is. Ehhez a kérdőív azon szakaszai adnak támpontot, amelyek az 1919 előtti és utáni vásárokra járásról, valamint a határkijelölést követő vasúthasználatról, az épület- és a tűzifa beszerzéséről, illetve a szomszédos helységekkel való érintkezésről tájékoztatnak.71 Mindezek alapján kibontakozik a szomszédos települések közötti kapcsolati háló, amely talán az 1925-ös közigazgatási tájékoztató lapoknál valamelyest árnyaltabb képet nyújthat a magyar—román államhatár mentén fekvő falvak közötti laterális kapcsolatokról. A 3. ábra jól szemlélteti, hogy Almosd, Bagamér, Kokad és Nyírábrány lakosságának vásáros helyei földrajzilag közel feküdtek a községekhez, gyakorlatilag azok szomszédságában. Ezáltal a piacközpontok sűrű hálózata bontakozik ki a mikrotérségben. Piacközpontnak azokat a településeket tekintettem, amelyeket önmagukon kívül legalább egy másik helység elöljárósága is vásárra járó helyként jelölt meg. Ennek alapján 1919 előtt piacközpontnak számított Almosd, Balkány, Ermihályfalva, Nagyiéta, Nyíracsád, Nyírbátor és Vámospércs. 1919 után Ermihályfalva kivételével ezek a települések ugyanebben a pozícióban maradtak. (2/a ábra) Az államhatár romániai oldalára került Ermihályfalva helyét Vámospércs község vehette át a 90
