Századok – 2021
2021 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen (Kökényesi Zsolt)
TÖRTÉNETI IRODALOM Elmondhatjuk tehát, Tomás Homol’a könyvével Hunyadi Mátyás korai uralmának külpolitikájáról egy igen jó összefoglaló munkát vehet kezébe az olvasó, amely remélhetőleg további hasonló kutatások kiindulópontja lesz. Magyar szempontból pedig bízhatunk benne, hogy az ehhez hasonló munkák idővel a magyar történettudományba is utat találnak, ezáltal pedig a magyar külpolitikát cseh-lengyel irányból is jobban megvilágítják majd. Szokola László Nagy János RENDI ELLENZÉK ÉS KORMÁNYPÁRT AZ 1751. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. - Acta historica societatis de Alexandro Mika Nominatae Series III. Nr. 1.) Budapest Főváros Levéltára - Mika Sándor Egyesület, Bp. 2020. 583 oldal Az 1751. évi diéta a Magyar Királyság kevésbé ismert 18. századi országgyűlései közé tartozik, értelmezésével a történeti kutatás sokáig csupán érintőlegesen foglalkozott. A kutatói érdeklődés jóval intenzívebben nyilvánult meg a kronológiailag szomszédos két másik diéta, az 1741. évi nevezetes koronázó országgyűlés, valamint a heves politikai viharokat keltő 1764-1765. évi diéta iránt. Nagy János így hiánypótló feladatot vállalt magára, amikor az 1751. évi országgyűlés történetének feltárásába kezdett, annak ellenére, hogy bizonyos kutatási előzmények már rendelkezésére álltak. A kora újkori országgyűlések és a politikai kultúra iránti érdeklődés a magyar történettudományban az utóbbi bő másfel évtizedben jelentős mértékben megnövekedett, ami részben a hasonló témák vizsgálatának nemzetközi erősödésével, részben új módszertani megközelítések megjelenésével, részben pedig a témába vágó kutatásokat végző hazai műhelyek és kutatócsoportok létrejöttével magyarázható. Nagy János már egyetemi hallgatóként tagja volt a Szíjártó István vezette egykori Diaeta kutatócsoportnak (2004-2011), a jelen monográfia tehát több mint egy évtizedes aktív kutatói munka eredményeként jött létre, amelynek alapját a szerző 2018-ban megvédett doktori (PhD) disszertációja képezi. Nagy János kutatásainak fókuszában nem csupán az 1751. évi diéta áll, hanem kronologikusan és tematikusán is a tág értelemben vett 18. századi országgyűlés-történet, amelynek keretében a pasquillus irodalommal és a különböző szintű politikai szereplőkkel egyaránt foglalkozik. A csaknem hatszáz oldalas monográfia jól tükrözi az aktív kutatással telt éveket. A kötetben csupán a bibliográfia több mint 60 oldalt tesz ki, amelyből a levéltári források jegyzéke 10 oldalt foglal el. A szerző 38 levéltár és kézirattár különböző állagaiban folytatott kutatásokat a könyv elkészítéséhez, emellett a szakirodalom feldolgozására is nagy gondot fordított: a bibliográfia nemcsak a tágabb téma magyar publikációit tartalmazza, hanem a német tanulmányok mellett több angol és francia művet is. Ennek köszönhetően Nagy János az 1751. évi országgyűlést nemcsak a Magyar Királyság, hanem a Habsburg Monarchia történeti horizontján belül is ábrázolni tudta, illetve néhány angol és német-római birodalmi párhuzam bemutatásán keresztül bizonyos politikai folyamatokat szélesebb európai összefüggésrendszerben is képes volt elhelyezni. 891 SZÁZADOK 155. (2021) 4. SZÁM
