Századok – 2021
2021 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Bence: A rendszerváltás és az ahhoz vezető út az Országos Rendező Iroda történetében
A RENDSZERVÁLTÁS ÉS AZ AHHOZ VEZETŐ ÚT AZ ORSZÁGOS RENDEZŐ IRODA TÖRTÉNETÉBEN hivatal politikailag és erkölcsileg meg tudja ítélni ezeket a produkciókat, amikről az ŐRI szerint inkább a tanácsi jogkörben kellett volna hagyni, illetve a megyei tanácsok szakigazgatási osztályaihoz kellett volna delegálni szerintük a komoly- és könnyűzenei bérkategóriákhoz való besorolást. A változások szelét jól érzékelteti, hogy az ŐRI tehetetlenségét, illetve a helyi programok silányságát látva több megyei szervezet is kérelmet nyújtott be már 1987-ben a művelődési tárcához, hogy maga rendezhessen programokat hivatalos állami engedéllyel. Erre példa a siófoki Dél-Balatoni Kulturális Központ és a nyíregyházi Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ. Utóbbi különösebb akadály nélkül meg is kapta az engedélyt Pusztai Ferenc miniszterhelyettestől,169 előbbi kérelméhez pedig szintén pozitívan álltak hozzá, csak azért húzódott el az ügy, mert több megyére is szerették volna megszerezni az állami beleegyezést a Balaton kiterjedtsége miatt, ezért az engedély megadása előtt kikérték a másik két megye (Zala és Veszprém) véleményét is.170 A Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ 1987-ben megküldte a minisztériumba programját, amelyben többek között a KFT, a Dolly Roll, az Edda Művek és a 100 Folk Celsius együttesek koncertjei szerepeltek.171 169 MNL OL XIX-I-9-dd 39. d. 67067/1987. 170 MNL OL XIX-I-9-dd 39. d. 67222/1987. 171 MNL OL XIX-I-9-dd 39. d. 67858/1987. 172 Magyar Közlöny, 1988. május 1. 513-515. 173 A szerző interjúja Kemény Győzővel, a Bojtorján együttes vezetőjével 2018. január 5-én. (A felvétel a szerző birtokában.) 174 Népszabadság, 1988. augusztus 8. 19. A változásokat jelzi az is, hogy a művelődési miniszter a 9/1988./V. l./M.M számú rendeletével172 hatályon kívül helyezte az addigi díjazás alapjául szolgáló 1958-as művelődésügyi miniszteri utasítást, s ennek értelmében a zenészek és menedzsmentjeik szabad kezet kaptak, az együttesek jogi képviselői pedig alkalmanként állapodhattak meg a rendező szervekkel. A zenészek által felszabadulásnak megélt „gázsiszabadság” azt jelentette, hogy megszűntek az addig kőbe vésett, de addigra már szinte tarthatatlanná váló ORI-bérkategóriák, ami jót tett a zenei piacnak, mert annak minden résztvevője tisztában volt azzal, hogy kinek mennyit ér a produkciója, viszont innentől kezdve a fellépti díjak árszínvonalában volt egyfajta mozgástér, mindig alkalmazkodva a helyi lehetőségekhez. Kemény Győző, a Bojtorján együttes vezetője úgy emlékezik, hogy volt, ahol engedtek az árból, de olyan is volt, ahol többet is elkérhettek, amit a piacgazdaság előszeleként értékelt.173 Szintén 1988-ban változtak meg a művelődési házakra vonatkozó adójogszabályok is, amelyek viszont megnehezítették a koncertszervezést, mert a felléptető helyszíneknek fokozatosan egyre többet kellett fizetniük az államkasszába.174 A Bojtorján 874
