Századok – 2021
2021 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Bence: A rendszerváltás és az ahhoz vezető út az Országos Rendező Iroda történetében
CSATÁRI BENCE felléptetéséhez kért engedélyt az ORI-tól a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ 1987. április 21-én, amit április 24-én Tar Mihály aláírásával meg is kapott.74 Ugyancsak a Lord 1987. augusztus 29-ei fellépéséhez adta meg az ŐRI az engedélyt - szintén Tar Mihály aláírásával - a tatabányai Bokányi Dezső Sport- és Szabadidő Központnak.75 74 MNL OL XXVI-I-67 5. d. 2317. 75 MNL OL XXVI-I-67 6. d. 4120. 76 MNL OL XXVI-I-67 7. d. 6083. 77 MNL OL XXVI-I-67 7. d. 6083. Melléklet 1. 78 MNL OL XXVI-I-67 7. d. 6083. Melléklet 2. 79 MNL OL XXVI-I-67 7. d. 6083. Melléklet 3. 80 MNL OL XXVI-I-67 7. d. 6083. Melléklet 1. A tágabb értelemben vett cenzúra másik fontos eszközeként rendszeresített ORI-vizsga alapvetően határozta meg, ki lehet énekes vagy zenész és ki nem, sorsokról és karrierekről döntve ezzel. A pártállami kulturális irányításnak ez a módja azonban egyúttal komoly szakmai szűrést is jelentett, mintegy biztosítva azt, hogy bizonyos nívó alatt ne lehessen színpadra állni a könnyűzenei műfajban sem. Ennek a kettős tevékenységnek az egyik iskolapéldája Lipták Mária esete. A 42 éves munkásnő ügye egészen Köpeczi Béla művelődési miniszterig jutott, mert az érintett neki írta meg panaszát 1986. november 21-én, amiért nem kapott végleges ORI-engedélyt hét próbálkozás (!) után sem.76 Valószínűleg nagyfokú kitartása miatt kapta meg mindössze egyetlen alkalommal az ideiglenes működési engedélyt, amit aztán nem véglegesítettek. A Művelődési Minisztérium kivizsgáltatta az ügyet az ORI-val - valószínűleg ebben szerepet játszott a jelölt munkásszármazása is —, a cég nevében pedig Csanádi Lajos írt Kormos Sándornak, melyben megindokolta, hogy a vizsgabizottság miért nem tartotta színpadképesnek Lipták Mária produkcióját. Egyebek mellett azt írta, hogy nem pódiumra termett előadó, nem színpadi alkat, éneklése iskolás, ritmikai hibái vannak és előadásmódja érdektelen, sőt sokszor hamis, ráadásul kicsit korosnak is ítélte a jelöltet.77 1985. május 7-én mindezek ellenére megkapta az ideiglenes működési engedélyt azzal, hogy később újra vizsgáznia kell.78 Alig hat nappal később, 1985. május 13-án azonban megint nem felelt meg a vizsgán, sőt a bizottság akkor azt is írta, hogy alkalmatlan a pályára és a hangokat rosszul képezi.79 A vizsgáztatók között olyan nevek szerepeltek, mint a rendkívül befolyásos, korábban a Magyar Rádió Zenei Osztályát vezető Tamássy Zdenkó zeneszerző, Juhász Előd, az MTV szerkesztő-műsorvezetője, Wilpert Imre, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (a továbbiakban: MHV) egyik főszerkesztője, Gonda János, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanszékvezetője, a zongorakíséretet pedig Balassa Tamás adta, míg a jegyzőkönyvet Csanádi Lajos vezette.80 Ezúttal 859
