Századok – 2021
2021 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: A modern polgári nemzetté válás eltérő útjai. A magyar és a belga fejlődés hasonlóságai és különbségei 1825–1848/49
A MODERN POLGÁRI NEMZETTÉ VÁLÁS ELTÉRŐ ÚTJAI- Devaux országos kisugárzású impulzusokat generálva sürgette az alkotmányos szabadság kifejlesztését s a kiéleződő egyházpolitikai vita pozitív lezárását.14 Az 1841. január másodikán Kossuth Lajos szerkesztésében útjára bocsátott Pesti Hírlap a formálódó liberális ellenzék fórumaként meghatározó szerepet játszott a polgári átalakulás és a nemzeti önrendelkezés, azaz a nemzeti polgárosodás programjának megfogalmazásában. A nemzet önmegismertetésére irányuló törekvés jegyében hetenként kétszer megjelenő, rövid idő alatt hatalmas népszerűségre szert tett orgánum a politikai sajtó megszületésével új fejezetet nyitott a magyar sajtó történetében. Az ártatlanul elszenvedett háromévi fogság után a nemzet nyomására kiszabadult, a liberális demokratikus politikai eszmerendszer alapvetését elvégző Kossuth Lajos az általa meghonosított vezércikkeiben a feudális társadalmi gazdasági rendszer anakronisztikus jellegére és tarthatatlanságára irányította olvasói figyelmét, s annak mielőbbi megváltoztatása érdekében mozgósította a magyar politikai közvéleményt.15 14 Théodore Juste: Histoire du Congrès National de Belgique, ou de la fondation de la monarchie belge. Bruxelles 1850. 3.; Pirenne, H.: Histoire de Belgique i. m. III. 456.; Gerlache, P de: Gerlache et la fondation i. m. 78.; Mishaegen, de G. G.: Le Parti Catholique Belge de 1830 á 1884 i. m. 47.; Cordewiener, A.: Organisations politiques i. m. 70-71. 15 „Liberalizmus és demokratizmus - a kossuthi ideológia”. In: Varga J.: Kereszttűzben a Pesti Hirlap i. m. 18-33. Vö. SzabadGy.: Kossuth politikai pályája i. m. 48-57.; KosáryD.: Kossuth Lajos a reformkorban i. m. 206-220. 16 Juste, T: Histoire du Congrès National de Belgique i. m. 22., 4L; Théodore Juste: Alexandre Gendebien. Bruxelles 1874. 29.; Pirenne, H.: Histoire de Belgique i. m. III. 502.; Georges-Henri Dumont: Histoire des belges. I —III. Bruxelles 1956. III. 20-25. Urban Alaldár: .„A korszerű Petőfi-kép és a költő helye az 1848-49-es eseményekben.” „Az 1848-as választások és Petőfi.” In: Uő. A nagy év sodrában. Tanulmányok 1848-ról. Bp. 1981. 273-280., 304-321. A forradalmi kibontakozás sikeréhez jelentős mértékben járult hozzá a radikálisok szerepvállalása, akik azonban az áttörés sikeres lebonyolítását követően mindkét országban jelentősen veszítettek befolyásukból. Miközben ugyanis az 1830-as belgiumi ideiglenes kormány erejét a liberális és radikális politikusok közös részvétele biztosította, s a magyar reformlendület kiteljesedését 1848 márciusában-áprilisában ugyancsak a liberális-radikális együttműködés tette lehetővé, a konszolidációs folyamat mindkét esetben liberális alapon, a radikálisok háttérbe szorításával zajlott le. Politikai jelentőségük leértékelődését látványosan demonstrálta az 1830. november 3-án, illetve 1848 júniusában lebonyolított parlamenti választások eredménye, a forradalmi időszak két kiemelkedő élharcosa, s a két nemzeti identitásban napjainkig kiemelkedő pozíciót elfoglaló Louis de Potter és Petőfi Sándor bukása. A voksolás a radikalizmus elutasítását, a forradalmat előkészítő időszak liberális politikusainak bizalmat szavazó választók rend és béke melletti állásfoglalását demonstrálta.16 816
