Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
BUZGÓ GÁBOR nemzedékbe sorolhatók. Egy-egy nemzedék közötti határnak — egy nemzedéket 20—25 évvel számolva — a 40 éves kort tekintettem, ugyanis efölött a házaspárok már többségükben legalább a második házasságukat kötötték.39 Ennek megfelelően mindkét vizsgált periódusban látható egy fiatalabb és egy idősebb nemzedék. A századfordulón az idősebb nemzedéket kilencen, az 1920-as években hatan alkották, míg a fiatal nemzedékbe az első periódusban 30-an, a másodikban 43-an tartoztak. A fiatal nemzedék esetében több mint 30%-os növekedés tapasztalható, miközben Nagyiétán az összes házasságkötés száma csak 15%-kal emelkedett. Az 1. ábrán szintén megfigyelhető, hogy a századfordulóhoz képest az 1920-as évekre a fiatalabb és az idősebb nemzedék esetében is drasztikusan lecsökkentek (54-ről 3-ra), lényegében szinte el is tűntek azok az exogám esetek, amelyekben a házaspárok egyik tagja az esküvő idején még határon túli lakhellyel rendelkezett. A házassági anyakönyvekből az elcsatolt lakóhellyel rendelkezők eltűnése és a határon túl született személyek számának növekedése között lehet öszszefüggés, mivel azonban a betelepülők érkezésének pontos ideje nem ismert, lehetséges, hogy a változás egy hosszabb távú folyamat eredménye. Az 1910-es évek háborús időszaka nem kedvezett a természetes szaporodásnak, illetve a házasság céljából történő vándorlásnak sem, 1915 és 1918 között jelentősen visszaesett a házasságkötések száma. A 20. század első harmadában még létezett az a szokás, mely szerint a feleség költözött a férj lakóhelyére, ami a megyén belüli vándorlás nemek szerinti bontásában is megmutatkozott, ugyanis ezeknek a költözőknek a nagyobb része nő volt, vagyis ők a házasságkötés szempontjából mobilabb csoportot alkottak.40 A fiatalok nemek szerinti megoszlását tekintve az 1899 és 1906 közötti periódusban 19 férfi, 10 nő és 1 pár, míg 1922 és 1929 között 21 férfi, 18 nő és 4 pár érkezett 1920 után elszakított területről Nagyiétára.41 A századfordulóhoz képest az 1920-as években az elcsatolt születési hellyel rendelkezők között a nők aránya növekedett meg. A nőknél nagyobb eséllyel állítható, hogy 39 Nemek szerint, illetve az egyes foglalkozási és vallási csoportok között lehet különbség abban, hogy hányadik életévben köttetik meg az első házasság. 40 Kovács Alajos: Belső vándorlások Magyarországon, különös tekintettel Heves vármegyére. Statisztikai Szemle 11. (1933) 378-379. 41 A házassági anyakönyveket áttekintve azt tapasztaltam, hogy mindkét vizsgált periódusban előfordult, hogy testvérek egymást követő években vagy ugyanabban az évben kötöttek házasságot Nagyiétán. Jégét János 1901-ben, míg testvére, Jégét Ferenc 1904-ben kötött házasságot, mindketten szabósegédként dolgoztak a községben és mindketten Krasznabélteken születtek Jégét István és Csorba Marcella gyermekeként. Csige Sándor és Csige Borbála szintén testvérek voltak, mindketten Dizsér községben születtek, szüleik Csige Sándor és Szabó Zsuzsanna voltak, előbbi 1922-ben, utóbbi 1923-ban kötött házasságot Nagyiétán. Lechner Rozália és Lechner Alajos egyaránt 1927-ben házasodott meg. Szüleik Lechner Alajos és Obergettel Rozália voltak. A lány Piskolton, míg a fiú Bihardiószegen született, vagyis lehetséges, hogy a család kétszer is lakhelyet váltott, mielőtt Nagyiétára érkezett. A két fiatalabb testvér házassága valószínűleg nem volt független attól, hogy az idősebb testvérük Nagyiétán élt és községbelivel házasodott. A családnak erős kapcsolatai lehettek a helyi társadalom egyes csoportjaival. 81
